Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok

FÜVESSY ANIKÓ PÉNZÁSÓ PISTÁHOZ, A TISZAFÜREDI TÁLTOSHOZ FŰZŐDŐ HAGYOMÁNYOK Tiszafüred környékén, de a Hortobágyon és a Nagykunságban is sok ember hallott Pénzásó Pistáról, a tiszafüredi táltosról, aki makacs elszántsággal több mint egy fél évszázadig kereste a füredi Asotthalomban rejlő kincset. Az idősebb emberek nagy része még személyesen is ismerte, élelemmel, ruhaneművel segítette. Csodás tettei, jóslatai, kincskeresése révén a táltoshiedelem és a kincskereső történetek számtalan változata őrződött meg. Pénzásó Pista alakja nem ismeretlen a néprajzi irodalomban. ECSEDI István személyes találkozásukat örökítette meg egyik írásában,

1 SZŰCS Sándor, BARNA Gábor, továbbá igen röviden DIÓSZEGI Vilmos és MÓDY György utaltak alakjára különböző munkáikban.

2 Az i860 körül Szirmán született Harsányi István ragadványneve volt Pénzásó Pista. ECSEDI István, a Déri Múzeum néprajzosa az első világháború után találkozott vele; életére vonatkozó hiteles adatokkal csak az ő révén rendelkezünk. Jellegzetes alakját szinte mindenki ismeri, de nevéről, eredetéről, korábbi életkörülményeiről alig tudnak valamit. Életéről csak egy biztos adatunk van: a halála, melyet egyaránt 1939. december 20-i dátummal jegyeztek be a tiszafüredi református egyházi, illetve a községi halotti anyakönyvbe.

3 Az egyházi anyakönyvben a születési hely és a vallás rovata eredetileg az ismeretlen bejegyzést tartalmazza, melyet Deák Imréné Sági Mária felvilágosítás alapján Hejőszirmára, illetve reformátusra javítottak ki.

4 A többi életadatot csak ECSEDI I. közvetítésében ismerjük, mely szerint a találkozás idején ,,. . . az ember hatvanon felül van. Fejeteteje kopasz. Tarkójáról vastag ősz haja omlik vállaira. Középtermetű, erős, izmos ... Jó húsban van. Sötét bronz arca, ritka piszkos ősz szakálla bizonyos rokonszenvet adnak a nagy fejnek és a szurtos ruhának. Szemei jóságos kékek, bizonyos zavaros értelmet árulnak el. Lába, keze fekete a szennytől."

5 A néprajzkutató kérdésére lassan, vontatottan elmondja élettörténetét. Huszonhét éves korában az egyik Tiszafüred melletti Lipcsey-birtokra, a Töviskes-tanyára jött dolgozni, de hamarosan otthagyta munkahelyét, mert egy álombeli jelenés arra késztette, hogy a halomba rejtett kincset megkeresse. „Ez a tenger kincs átok alatt van 1 ECSEDI I., 192$. 94-103. 1. 2 SZŰCS S., 1957.; BARNA G., 1972-1974. 273-299. 1.; BARNA G., 1979. 36-38. 1.; DIÓSZEGI V., 1957-; MÖDY Gy., 1975. 3 Tiszafüredi Református Egyházi Halotti Anyakönyv VIII. 240. 1., 79. sorszám. 4 A tiszaörsi Nagy Andrásné felvilágosítása (1976); a polgári halotti anyakönyvben a halálesetet bejelentő neve: Deák Julcsa cselédlány, aki Sági Mária lánya volt. j ECSEDI L, 1925. 99. 1. 6 ECSEDI L, 1925. 100-101. 1.