Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Hoppál Mihály: A hiedelem, mint a cselekvés programja
őket. Ezáltal tehát magáról az adott kultúráról és társadalomról tudunk meg többet! A hiedelemrendszer azonban másként is modellál. Mivel egyfajta „tudás" (tudattartalom) azt is modellálja, hogy mit hisz a közösség (ill. az egyén), vagyis magát a hiedelem-tudást éppen úgy modellálja, mint ahogy arra is programot ad, miként kell cselekedni egy bizonyos szituációban. Vagyis nemcsak annak modellje, hogy mit hiszünk, hanem annak is, hogy miként kell hinni 10 , különösen fontos jellemzője ez a vallási és politikai hiedelmeknek. 1 Ha megpróbáljuk az aktuális viselkedésnek az összetevőit elrendezni, akkor a következő egyszerűsített ábrát állíthatjuk össze, ebben igyekeztünk legalább néhány jól meghatározható oppozíció-párt beépíteni a modellbe, azonkívül az objektív és a szubjektív tényezőkre is figyelemmel lenni: (lásd az i. táblát). Sémánkból kitűnik, hogy nem hanyagolhatók el a környező természet külső, sem az egyén belső (testi-lelki) kondíciójából származó befolyásoló tényezők a pillanatnyi akciók megszervezésében, mégis elsősorban a kultúra átfogó és a szűkebb társadalmi környezet hatásain keresztül érvényesül a hiedelemrendszer hatása. A hiedelemrendszernek az aktuális viselkedés a látható oldala, olyan kulturális jelenség, amelynek hordozója és továbbvivője az egyén. A hiedelem - és általánosabban fogalmazva vonatkozik ez a hiedelemrendszerre - éppen a beszélt nyelvvel és a kommunikációval való szoros kapcsolata miatt mélyen társadalmi gyökerű. A társadalmi beágyazottság kulturális, nyelvi, történeti és osztály beágyazottságot jelent. Az amerikai társadalompszichológiai kutatásokból a mi számunkra és általában a kulturális rendszerekkel foglalkozók számára, az a fontos, hogy megállapították, az ember még mint gyermek a kontextusban tanulja meg használni a jelentéseket a kultúrában, vagyis a helyes szövegkörnyezetet és viselkedésének pontos „beágyazását" 11 tanulja meg. Egy másik kutatási ágazat tudósai ugyanezt mondják a szociolingvisztika újabb eredményei alapján: „a nyelv funkcionális alapját azok a konkrét jelentések alkotják, amelyek a tipikus mindennapi élethelyzetekben előfordulnak és amelyek a kulturális kontextus kiépítésének elsődleges forrásaivá válnak". 12 Azt lehet ehhez hozzátenni, hogy a nyelvi rendszer helyes társadalmi használata teszi lehetővé a kultúra továbbadását, más szavakkal a szabályok ismerete, vagy amint már utaltunk rá és a következőkben bemutatásra kerülő példákból kitűnik, a hiedelmek felfoghatók, mint szabályok illetve szabálykészletek. Igen szemléletesen magyarázza az ilyen hiedelem/tudásszerű szabályok létezését egy finn nyelvész - elgondolása véleményünk szerint a hiedelmekre is alkalmazható: arról van szó, hogy egy adott közösség bármely két tagja számára X ismerete a közös tudás része, legyen X fizikai tárgy vagy egy tényállás. A „köz-tudat" számára minden szabály a következő hármas szinten jelenik meg: 1. A tudja t X 2. A tudja 2 hogy B tudja^ X 3. A tudja 3 hogy B tudja 2 hogy A tudja A X Ha egy szabály megszűnik a „köz-tudat" része (tárgya) lenni, akkor elveszti reguláló funkcióját, s ugyanez áll a hiedelemre is. 13 ic GEERTZ, C. 1966. 29. 11 BATESON, G. 197212 HALLIDAY, M. A. K. 1972. 25. 13 ITKONEN, E. 1977.
