Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Kiss Mária: Affinitás és helycsere a szokásköltészetben
III. Lázár-napi szokások és énekek IV. Tavaszi ünnepek és énekek: a) Húsvét b) Gergjov-den - Szt. György-nap c) Májusi ünnepek d) Keresztjárás és peperuda (mindkettő esőkérés) e) Enjovden - Iván-nap V. Lakodalom és lakodalmi énekek. 4 Mivel jelen dolgozat keretében nem vehetjük sorra az itt felsorolt énekes-játékos (dramatikus) szokásalkalmakat, első példának a Lázár-nap szokásait és énekeit szeretném bemutatni a bolgár adatok alapul vételével. A tavaszköszöntő szokások egyik legszínesebb formája a bolgároknál az ún. hazaruvane - Lázárkák-járasa. A lázárkák a virágvasárnap előtti szombaton, Lázár-szombatján házról házra járó, ünneplőbe öltözött s zöld ágakkal feldíszített lányok, akik minden egyes háznál az ilyen alkalomra előírt rítusénekeket adták elő tánc kíséretében. A Lázár-napi énekeket csak Lázár napján szabad énekelni, az ettől való eltérés bűnnek számított. A Lázár-napi énekek szövege rövid, gyakran kóló jellegű, mint általában a szerelmi dalok; szótagszámuk 5 + 3, 5 + 5 vagy 6+6. Tartalmilag hasonlítanak a koleda-énekekhez: van bennük jókívánság a gyerekek, a lányok, a legények, a menyasszony, a háziasszony stb. számára s mindegyikben kifejeződik a szerencse, boldogulás reménye. Igen sok közülük a lányok mielőbbi férjhezmenetelét említi: megszámlálhatatlanul sok az olyan szövegvariáns, amely szerelmi témájú lírai, csupán annyi közük van az ünnephez, hogy utalás történik bennük a lazaricák táncolására és a végén ott van a jókívánság és áldáskérés s ettől lesznek lazarica-énekké. 5 Ennél a jelenségnél nem nehéz felismernünk a Lázár-napi énekes-táncos szokás vonzerejét a szerelmi líra szövegei felé, aminek következtében ezek a dalok quasi „kötött" szövegekké - ha úgy tetszik: rítusénekké minősülnek át. Figyelemreméltó, hogy a bolgár területhez legközelebb eső kelet-jugoszláviai vidékről éppen fordított irányú folyamat figyelhető meg. Az egykori Lázár-napi énekek Jugoszlávia keleti részén a legismertebbek, ahonnan többszáz ilyen dalnak a feljegyzése származik. Elemzésükkel NEDlC Vladan foglalkozott behatóan. 6 Némelyikükben még ott lappanganak - írja NEDIC - a pogánykori motívumok, többségükből azonban már „kötetlen" szerelmi dal lett, mint sok egyéb rítus- és szokásdalból is. A maga felvetette kérdésre, hogy hogyan történhetett ez? - így adja meg a választ: „A szerelmi líra jegyei eleinte alig észrevehetően csak a dalok végénél jelentkeztek. Majd lassanként az előttük levő versszakokba is átcsaptak. Végül pedig mind jobban szétfeszítve a szöveg régi szövetét, az ének elejére törtek. így idővel az az ének, amely eredetileg egy rítushoz kötődött, tisztán szerelmi dallá vált.' Hasznosítva most már NEDlC szövegelemzési eredményeit, azt mondhatjuk, hogy a Lázár-napi énekek kötöttségének, illetve kötetlenségének módosulási tendenciája ellentétes egymással a bolgár és a jugoszláv gyakorlatban. Ugyanis amíg a bolgár szokásgyakorlatban Lázár-napja az énekek gyűjtőmedencéje, addig a jugoszlávoknál - különösen Makedóniában -, a Durdevdan-i (Szt. György-napi) szokások von4. APHAYAOB, MHxami — BAKAPEJICKM, XpucTo 1963. 56. 5. APHAV/J(OB, Muxall — BAKAPEJICKM, X P HCTO 1963. 40-46. 6. HEßMTi, BjiaaaH 1977. 7. HEAMTi, BnaAaH 1977. 14-15.
