Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Kiss Mária: Affinitás és helycsere a szokásköltészetben

ják el más kisebb ünnepek egykori rítusénekeit, illetve a szerelmi-házasító, pogány életörömöt sugárzó dalokat. Hasonló megfigyelésről közöl adatokat a szomszédos délszerbiai Vranje környékéről ZLATANOVIC M.

8 Közölt adataiból kitűnik, hogy a pünkösdi királynőjárás dalait a: kraljicka-énekeket itt Szt. György-napkor éneklik s a szokást is ekkor gyakorolják. A szokás énekanyagát Szt. György-nap előtt 15-30 nappal kezdik tanulni és begyakorolni, mindez azt bizonyítja, hogy itt a Szt. György-nap az esztendő népszokásainak egyik kristályosodási pontja. Különösen érdekes, hogy ZLATANOVIC 1970-197 i-ben végzett gyűjtései alkalmával olyan újkeletű kraljicka énekszövegeket is feljegyzett, amelyek híven tükrözik a legújabb gazdasági-társadalmi változást: nem csak a falu hagyományos régi alakjaihoz szólnak, mint a gazda, bíró, kanász stb., hanem a gyári munkán dolgozó személyhez is van rítusszöveg, s ezek az énekek a jelen korig élő gyakorlatban kapnak helyet. A kraljicék Durdev-dan (május 6.) reggelén indulnak el háztól házig és énekelnek a házigazdának, háziaszszonynak, házbelieknek, a fentebb említett személyeknek - így a gyári munkásnak is! -, méheknek, juhoknak stb. Igen sok énekben említésre kerül Sv. Durde, Durdev-dan, a György-napi bárány, a György-napi tej, a zöld koszorú ,,od svakojako bilje" - mindenféle növényből. Mindegyik versszakot először az első pár kraljica énekli, majd utánuk ismétlik a hátrább jövők. A szövegek Vranje környékén 8, ill. 7 szótagúak. Azok a lányok, akik már részt vesznek kraljice-járasban, a náluk serdületlenebb korhoz tartozó lazarice-járasban többé nem vehetnek részt, de kraljicék lehetnek férjhezmenésükig. A legidősebb emberek emlékezete szerint pl. Grdelicka klisura környékén (Vranjei kerület) Durdev-dan kora reggelétől naplementéig énekelték a György-napi énekeket. Ebből is fogalmat alkothatunk magunknak a szükséges ének-repertoár méreteiről s az éneklési alkalomnak szívó hatásáról a „kötetlen" dalok felé.

9 Az eddig elmondottak némi összegezést tesznek lehetővé : I. A rítusének „kötöttsége", ill. „kötetlensége" szempontjából igen figyelemre méltó jelenség, hogy a bolgár gyakorlatban a rítusénekeket a nem adekvát alkalommal tilos énekelni; a „kötetlen" énekeket viszont gyakran bevonják a rítus-repertoárba - amint ezt a Lázár-nap kapcsán korábban említettem. II. Az év jeles napjai közül kiemelkedik a) a bolgároknál a Lázár-nap b) a szerbeknél a György-nap, amelyek erős vonzást gyakorolnak a „kötetlen" (legtöbbször lírai) énekekre, ill. más, valamilyen oknál fogva halványuló jelentőségű jeles-nap „kötött" rítusénekére. III. A népi szertartási szokásokhoz kapcsolódó rítusköltészet előadói azok, akiknek közösségi státusuk még nem stabilizálódott: a házasságkötés előtt álló lányok és legények. Ilyen szempontból a bolgár ünnepekhez kapcsolódó rítusköltészet kimondottan leány költészet.

10 IV. A rítusénekek „kötetlenségét" előidézheti az alkalom kényszerítő hatásából eredő repertoár-gyarapítás, mint pl. a vranjei György-nap esetében láttuk. Vagyis, ha a tradicioális közösségi kultúrában, annak valamely részén rés, hiány mutatkozik, hordozói a legtermészetesebb gesztussal vesznek át máshonnan kiegészítő elemet, amely azután új szerepében tovább folytatja életét. 8. 3HATAHOBMÜ, MOMIHJIO 1971. 9. 3J1 ATAHOBHfi, MOMHHJÏO 1971. 16-17. 10. 3KHBKOB, HB. Topofl 1977. 59.