Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Voigt Vilmos: A folklorisztika egykor és most

lehet egy ilyen tudománynak, mint a mai, szürke folklorisztikának. Egy olyan tudományt tanítani sem nagyon érdemes, amely önmagába zárkózott, és szakmai intrikák körül forog. Egy olyan tudományt viszont, amely éppen a nép egész szellemi kultúráját kutatja, lehetetlen kirekeszteni a jövő tudatos embereinek mindennapi műveltségéből. Végezetül még néhány személyes szó. A magyar folklorisztika általában más folklorisztikákat követett. Ennek megvolt a maga társadalmi és tudományos oka. Olykor nem is volt rossz ez a viszonylagos késedelem. ERDÉLYI János egyszerre képviselhete például HERDER és HEGEL egyes nézeteit folklorisztikánk száz évvel ezelőtti hőskorszakában. Ma azonban mégsem lenne helyes arra várni, hogy e fenti új folklorisztikát előbb mások próbálják ki, és mi csupán jó idő múlva vegyük azt át. Sok olyan feladatunk van ugyan még, amelyet az első folklorisztika nem oldott meg, hanem örökségbe feladatunkul hagyta. Ezek azonban nem feledtethetik el velünk azt a tényt, hogy ez az első folklorisztika meghalt már, újra van szükségünk. Ha végezzük is a végrendeletben ránk hagyott munkákat, mielőbb kezdjük el a magunk feladatainak elvégzését is. -" • • • • * Mivel általában tudott tényeket említek, nem látom szükségesnek a részletes jegyzetelést. Részletesebben dokumentálhattam mindezt nem is annyira könyvemben (A folklór esztétikájához- Bp. 1972), mint ez után készült, azonos című kandidátusi téziseimben (Bp. 1973). Az utóbbi években több lexikon „folklór" vagy „folklorisztika" címszava foglalkozott e témakörrel. Sajnos, éppen a Magyar Néprajzi Lexikon szakszerkesztője kihagyta a címszóból a marxista néprajzra vonatkozó részeket, ezért e fontos kérdésben mind a Világirodalmi Lexikon, mind az Esztétikai Kislexikon folklorisztikaiig is jobb, pontosabb, marxistább társainál. A magyar folklór c. egyetemi tankönyvünk (Bp. 1979) két helyen, az általános kérdéseket tárgyaló I. fejezetben, valamint a 15. fejezet C) pontjában, az esztétikai kérdések bemutatásakor érinti ezeket, további adatokkal, illetve irodalmi hivatkozásokkal. Más, hasonlóan áttekintő dolgozatok most készültek az új „Magyarság Néprajza", illetve a „Bevezetés a folklorisztikába" című művek számára.