Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Petercsák Tivadar: Adatok a Zemplén-hegység és az Alföld közötti paraszti árucseréhez

PETERCSÁK TIVADAR ADATOK A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG ÉS AZ ALFÖLD KÖZÖTTI PARASZTI ÁRUCSERÉHEZ A népi kereskedelem és az árucsere kutatásának eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy az áruk kicserélésének szüksége a különböző természeti-gazdasági adottságú területek lakossága között áll fenn. így a Kárpátok vonulata mentén, a széles hegységi övezet és a szomszédos síkvidék közötti gazdasági, kulturális különbségek az évszázadok során intenzív és sokoldalú árucserét alakítottak ki.

1 A felvidéki, főleg gömöri falvakból, a nógrádi hegyekből, az Északi-Középhegység déli lejtőiről, de Erdélyben a Bihar-hegységből és a Fekete-Körös völgyének falvaiból az ottani lakosok még századunk első felében is szekérszámra hordták le az Alföldre a fából készült mezőgazdasági eszközöket és a faszenet, hogy a vásárokban árulják, és faluról falura vándorolva eladják, illetve a hegyvidéken meg nem termeszthető terményekre cseréljék.

2 Ez a fajta kereskedelmi tevékenység a szervezetlen árucsere körébe tartozik, amely egyrészt a javak tényleges és közvetlen cseréjét jelentette, de előfordult értékközvetítő felhasználásával is.

3 Tanulmányomban a Zempléni-hegység és a peremvidékei (Hegyalja, Hernádvölgy, Bodrogköz, Alföld) közötti közvetlen árucserekapcsolatokat kívánom feltárni, és a téma további kutatásához adatokat szolgáltatni. Kutatásom az erdő termékeire, a fára és a fa származékokra (faeszközök, faszén) terjedt ki. Anyaggyűjtést a Zempléni-hegység középső részének és a keleti oldalán fekvő Hegyköznek a falvaiban végeztem.

4 A Zempléni-hegység geográfiai tényezői alapvetően meghatározták az itt élő lakosság gazdálkodását és életmódját. A kevés és rossz minőségű szántóföld miatt a földművelés másodlagos a fő megélhetést nyújtó erdei munka és állattenyésztés mellett. A hegység belsejében települt Regéc, Mogyoróska, Baskó, Háromhuta lakóinak a fő jövedelmet az erdő, a famunkák, az erdei gyűjtögetés és állattartás biztosította. E községeknek ,,az erdő volt a kenyere.

5 Itt a földművelés másodlagos, bár Mogyoróskán és Regécen jelentősebb, mint Háromhután. A Hernád-völgy felé közeledve Arka, Boldogkőváralja, Fony intenzívebb földművelésből élt, itt az erdőnek kiegészítő szerepe volt. A hegyközi medence közepén és déli részén települt falvakban a földművelés és állattartás volt a megélhetés alapja, de a fafuvarozás révén ezek a községek is munkaalkalmat találtak az uradalmi erdőkben. A Hegyköz peremén levő községek (Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, Kovácsvágás, 1 KÓS Károly 1972. 9. A népi árucsere gazdag irodalmát KÓS Károly és DANKÓ Imre foglalta össze: KÓS Károly 1972. 9-51.; DANKÓ Imre 1978. 251-289. 2 Vö:. GUNDA Béla 1971. 1-13.; DANKÓ Imre 1978. 251-289. 3 DANKÓ Imre 1978. 251-252. 4 Az erdő szerepére, jelentőségére vonatkozóan L. : PETERCSÁK Tivadar 1978. 13-28.; PETERCSÁK Tivadar Az erdő szerepe.. . Megjelenés alatt. 5 Vö.: SZABADFALVI József 1962-63. 119.; IKVAI Nándor 1967. 13-14.