Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szilágyi Miklós: A halászati tilalmak és a napi gyakorlat
rá, hogy az akadémiai pályázat készítői is megfogalmaztak ilyen javaslatot), ebben a fogalmazásban azonban aligha lehetett több üres formulánál, hiszen pl. arra nem adott utasítást: hogyan kell megmérni a hálószemet. 3 ' Ebből a hiányosságból azután - nem túlzás! - komikus félreértés keletkezett - már a szabályrendeletek készítői körében. Szeged város és Baranya megye - utaltunk már rá - egyeztették terveiket. Nyilván ennek következménye volt, hogy a baranyaiak 1875-ben elkészült szabályrendeletében - talán az aggályos precizitásra törekvés miatt - a „2 hüvelyknél négyzetben", illetve ,,1 ^2 hüvelyknél négyzetben nem kisebb" megfogalmazás került, a szegediek pedig (ugyanezévben) már nem is kétértelműén fogalmaztak: a ,,2 négyszeg hüvelyknél" kisebb ,,szárnyszeműrű" és az ,,1 négyszeghüvelyknél" kisebb „zsákszeműrű" hálókat tilalmazták. 38 Aminek azután logikus következménye lett, hogy 1877-ben Szeged városa Csongrád, Csanád, Torontál és Bács-Bodrog megyékkel közös szabályrendeletébe - az ekkorra már bevezetett új mértékegységben - ilyen, első olvasásra megérthetetlen „szabály" került: „oly huzo (nagy) hálókkal [szabad halászni], melyeknek szárnyszeműre száraz állapotban 13.8758 centiméternél négyzetben, zsákszeműre pedig ugyancsak száraz állapotban 10.4068 centiméternél négyzetben nem kisebb".' 59 A hálószemnek ez a „mérete" a városi mérnök által elvégzett, az ő számára egészen egyszerű számítás eredménye . . . Előbb négyzetgyököt vont, s eszerint a 2 négyzcthüvelyknyi hálószem egy oldala 1 hüvelyk 4 vonal 11 10/12 pont, a i 1 /^ négyzethüvelyknyi hálószemé pedig 1 hüvelyk 2 vonal 8 pont. Ezeket az oldalméreteket átszámította centiméterre - 3,725 cm-t, illetve 3,226 cm-t kapott eredményül - amit azután négyzetre emelt, s így kapta meg a 13,8758 cm 2 és a 10,4068 cm 2 hálószem-méretet. Nehogy félreértés legyen, az ügyiraton meg is szerkesztette az ilyen nagyságú négyzeteket \ m Elkészült tehát a halászati szabályrendeletek megalkotásának bonyolult mechanizmusa szinte-szinte természetes következményeképp az eredeti szándék karikatúrája: az önmagáért való szabály, melyet betartani is, ellenőrizni is lehetetlen . . . A halászoknak természetesen nem az ilyen formális szabályozás ellen volt kifogásuk. A halászati törvénynek a hálószem méretét - s ami ezzel összefüggött: a kifogható halak legkisebb méretét - meghatározó paragrafusait azonban (a mind gyakoribb szankcionálások miatt 41 ) már semmiképpen sem lehetett formálisnak tekinteni. A 4 cm-ben minimált szemnyílás (nedves állapotban, bogtól bogig mérve) sűrűbb szemű hálót jelentett ugyan, mint amilyet a szabályrendeletek engedtek (a 2 hüvelyk 5,2 cm-rel azonos! 42 ), a halászok azonban, kérvényeikből kitetszően, még sűrűbb szeművel dolgoztak. A paksi Iskum József és 16 társa azért panaszkodtak, mert „nagy költséggel beszerzett hálóikat . . . legnagyobb részben" nem használhatják, kérik tehát „meglevő hálóik továbbrai használhatását". (Ezek a hálók alighanem 2,5 cm szemméretűek voltak, a dunaföldvári halászok ugyanis ennyire szeretnék leszállíttatni a szemméretet.) A törvényesnek elismert hálók ellen nemcsak ilyen praktikus, hanem „elvi" ki37 A halászati törvény szerint „a gomb (csomó, bog) közepétől a gomb közepéig" kellett mérni, és az „engedélyezett méret 1/10 részével, 4 mm-rel kisebb nyílások nem [voltak] kifogásolhatók". (RÉPÁSSY Miklós, 1914. 360.) 38 CsML i. sz. Szeged lt. 1417/1873. 39 CsML i. sz. Szeged lt. 1417/1873. 40 CsML i. sz. Szeged lt. 1417/1873. (Vö.: SÓLYMOS Ede, 1969. 51.) 41 FISCHER Frigyes, 1928. több eseti állásfoglalást közölt - egyebek mellett - a méreten aluli halak fogása miatt kirótt büntetésekről is. Ez azt bizonyítja, hogy korántsem lehettek ritkák az ilyen vétségek miatt kezdeményezett eljárások, hiszen a minisztériumba csak a vitatható eseteket terjesztették fel. 42 Vö.: DANKÓ Imre, 1979. 616.
