Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szilágyi Miklós: A halászati tilalmak és a napi gyakorlat
szamenő halak" fokozott védelmét hangoztatta, s törvényileg megfogalmazni javasolta, hogy e vízfolyásokat „csak oly rekesztőkkel szabadjon elzárni, melyek egyedül a nagyobb halakat fogják el". 12 KENESSEY Kálmán Anglia, Franciaország, Hollandia, az osztrák tartományok (Csehország és Morvaország) törvényalkotását idézte példaként, függelékként pedig ismertette a Természettudományi Társulatnak a halászati törvényre és rendszabályokra vonatkozó javaslatát. Eszerint is két négyzethüvelykben lenne célszerű meghatározni a hálószem legkisebb méretét, el kellene tiltani a szigonyozást, az éjjel, világítás mellett végzett halfogást, a mérgező halászatot, április 15-től június végéig tartana az általános tilalmi idő. A szintén függelékben közölt csehországi halászati törvény azt bizonyítja, hogy a hálószem méretének ilyen meghatározása, a szigonyozás és a mérgezés tilalma erre - s nyilván közvetve egyéb európai országok törvényeire - vezethető vissza. Az általános tilalom viszont Csehországban március 15-től június 15-ig, a lazac- és pisztránghalászat tilalma szeptember 15-től január 15-ig tartott. 13 Nem találtuk nyomát, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium az 1872. október 26-i (13.101 számú) körrendeletéhez - melyben az ország öszszes törvényhatóságát halászati szabályrendelet megalkotására szólította fel - ilyen vagy hasonló tartalmú „mintaalapszabályt" mellékelt volna. „Szempontokat" azonban megfogalmaztak: felhívták a figyelmet (legújabb értesülésre hivatkozva) a dinamitos robbantásra, mint „minden eddig ismerteknél veszedelmesebb halászati módra"; különösen tiltandónak javasolták a mérgező halászatot, a „halfajokhoz képest nagyon is szűk csokrú hálóknak használatát" és bármiféle eszközzel „a halak ivarzási idejének tartama alatt" bármilyen halnak a fogását. 1 ' Aligha csak ezeknek a „szempontoknak", inkább az előkészítést végző szakértő bizottságok tájékozódásának, a megyék egymás közötti levelezésének s a minisztériummal történt többszörös levélváltásnak tudhatjuk be, hogy 1872-1877 között egymáshoz végülis nagyon hasonló megyei szabályrendeletek keletkeztek. Amire egyébként a körülmények kikényszerítettc törekvés is megvolt, hiszen a különbségek, különösen a szomszédos megyék között, vitákra adtak okot. Természetes tehát, ha egyegy megye iratanyagában más - közeli s igen távoli - megyék szabályrendeletét is megtalálhatni. (Pl. Békés megye iratanyagában Arad, Heves, Szepes és Zala megye; 1 ' Szeged város levéltárában Bács-Bodrog, Baranya, Csanád megye, s a szomszédos törvényhatóságok [Szeged város, Csanád, Csongrád, Torontál, Bács-Bodrog megyék] közös; 16 Tolna megye e tárgyú iratcsomójában pedig Baranya, Fejér, PestPilis-Solt megye és Komárom város tájékoztatásul megküldött halászati szabályrendeletét őrizték meg. 1 ') Olykor hosszadalmas levélváltásokkal igyekeztek tisztázni, hogy indokolt-e az eltérő szabályozás. Békés megye, illetve Heves és KülsőSzolnok megye első szabályrendelete ellen pl. azért tiltakoztak a határvizeken érdekeltek, mert Békésben nem határoztak meg általános tilalmi időt, Hevesben viszont április i-től július i-ig tilos volt a halászat. Aminek eredményeként Békés megye módosította első intézkedését. 18 Szegeden és a környező megyékben több évig tartó egyeztetések eredményeként közös szabályrendeletet készítettek, ezzel 12 KENESSEY Albert, 1868. 185-188. 13 KENESSEY Kálmán, 1869. 42-52. 14 Békés megyei Levéltár (= BML) Békés vm. közgy. ir. 600/1872. 15 BML Békés vm. közgy. ir. 600/1872, 25/1873, 13/1874. 16 Csongrád megyei 1. sz. Levéltár, Szeged (= CsML 1. sz.) Szeged lt. 1417/1873. 17 Tolna megyei Levéltár (= TML) Alispáni ir. (Szabályrendeletek) 1923/1872. 18 BML Békés vm. közgy. ir. 25/1873.
