Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Varga Gyula: Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében

a XX. század elejére teljesen feleslegessé tették a nyomtatás, kézicséplés ősi munkahagyományát s a cséplés korábban egész évre elnyúló folyamatát néhány hétre sűrítette össze. A cséplőgép ugyanakkor magát a cséplés munkáját jórészt kiszakította a családok munkaköréből s egy kívülálló, bérmunkás szervezetre bízta.' A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó teoretikusok a XX. században már jól látták, hogy a parasztgazdaságok rentabilitása nem képzelhető el anélkül, hogy a termelés technikájában, többek között a munkaeszközök tökéletesítésében újabb előrelépések ne történnének. A két világháború közötti nem egészen negyed századot azonban a paraszti mezőgazdaság lehetőségei szempontjából legalább három periódusra kell osztani. Az első korszak a háború befejezésétől kb. 1929-ig mérhető. Ebben a korszakban több olyan törekvéssel találkozunk, mely - a vesztett háború utáni depressziót, az inflációt s más gátló tényezőket is figyelembe véve - segítette a parasztgazdaságok jobb eszközellátását. Számtalan okfejtés jelenik meg a tökéletesebb eszközök előnyeiről.

8 Újból szorgalmazzák, részben támogatják a különböző gépkísérleteket.

9 Előtérbe kerül a mezőgazdasági szakismeretek szélesítésének gondolata (a meglevő gazdasági akadémiák mellett középfokú gazdasági tanintézetek, 3 éves szakiskolák, téli gazdasági iskolák (aranykalászos gazdatanfolyamok) létesülnek, sőt az elemi iskolára épülő hároméves „ismétlő" iskolákat is a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésének szolgálatára állítják.

10 A kormány is, a hangzatos agrár jelszavak mellett némi intézkedésekkel is serkenti az érdeklődést.

11 Igyekeznek népszerűsíteni a külföld - főként a német - tapasztalatokat. Fokozzák termelésüket s ezzel együtt propagandájukat a magyarorsági gépgyárak és vezérképviseletek.

12 A közös gépbeszerzéseket szorgalmazza a bontakozó szövetkezeti mozgalom,

13 és az úgynevezett gazdaköri mozgalom.

14 Bizonyos mértékben serkentő tényező volt a húszas évektől új lendületet nyert tagosítás.

13 A parasztság, de tágabb értelemben egész mezőgazdaságunk technikai színvonala azonban - a hangzatos jelszavak ellenére - igen vontatottan haladt előre. A gátló tényezők közt első helyen említhetjük, hogy a bukott forradalmak után még kevesebb remény lehetett a földkérdés, vagyis a dolgozó parasztság földhöz juttatásának, a földbirtokok arányosabb elosztásának a megoldására.

16 De az inflációs idők s a politikai elszigeteltség nem kedvez a gépek behozatalának sem.

17 Sokan felvetik, hogy nincsenek kisebb méretű gépek, amelyeket 100 holdon aluli gazdaságokban rentábilisan lehetne kihasználni.

18 Ugyanakkor „világot átfogó kartellek" fojtogatják a mezőgazdaságot.

19 Az úgynevezett „agrárolló" egész korszakunk alatt nyitott maradt, ezért az iparcikkeket a parasztok nehezen tudták megvásárolni. 7 VARGA, 1965. 267-348. 8 TAKÁCS, 1967. 265-291. 9 KNEUSEL-HERDLICSKA, 1921. jan. 1. 5-6; jan. 8. 30; jan. 15. 47-48. 10 SZARVAS, 1941. 6., 8. 11 Köztelek, Mezőgazdaság, Gazdasági Lapok hirdetései. 12 Az 1922. évi XXXI. tenyészállatvásáron már 15 cég, több mint száz kisgazdaságokban is alkalmas gépet és eszközt mutat be. Köztelek, 1922. III. 25. 319. 13 CSEPREGI, 1926; KERÉK, 1924. aug. 1. 69-71; HEGEDŰS, 1962; IHRIG, 1930. 488-502; CSEPREGI-HORVÁTH, 1931. 410-412. 14 MALCOMES, 1933. 633-637; KERÉK, 1930. 123. 15 FARKAS, 1944. 99-104. 16 KERÉK, 1939. 17 Köztelek, 1923. III. 18. 242. 18 GRÜNER, 1932. 205-206. 19 Mezőgazdák, 1926. XI. 1.; 1927. II. 1. 9-10. SÁRKÖZI, 1959. 87; REGE, 1927. XII. 25. 1965. lap.