Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata

ben kevésbé bővelkedő hegyvidéki részektől, ahol egyéb tevékenységek is szerves részei a parasztüzem szervezetének (fafaragás, kosárkötés, mészégetés, szénégetés, erdőmunkák, gyűjtögetés). Az egyes települések, vidékek helyzeti energiája sem lényegtelen abból a szem­pontból, hogy milyen szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül a különböző fő ágazatoknak (földművelés, állattartás, kertgazdaság) a parasztüzemen belül. A na­gyobb városok, főként Pest környéke a piaci viszonyok miatt kialakíthatott kis me­zőgazdasági földterülethez kötődő, intenzív és specializált kertgazdaságot, olyat, amely a parasztcsalád össztevékenységének jelentős részét a földhöz, kerthez köti, s más tevékenységeket, mint gazdaságtalanokat kizár. Hasonló lehetőséget biztosít, s az intenziválódás irányába fejleszti a földhasználatot a vasút, közút mellett való jó elhelyezkedés, a kitűnő szállítási lehetőség is. Amikor a földnek mint a terme­lés egyik feltételének a szerepét vizsgáljuk a paraszti üzemeknél, erre is tekintettel kell lennünk. A föld és így a mezőgazdasági tevékenység szerepe a parasztüzemen belül nagy­mértékben függ attól is, hogy egy adott vidéken milyenek a birtokviszonyok. Ott ahol a nagybirtok a községek határainak jelentős részét elfoglalta, s a paraszti par­cellákat kis területre kényszerítette, az üzemszerkezeten belül visszaszorította a me­zőgazdasági jellegű tevékenység szerepét is. A Dunántúl jó részén, az Északi-Kö­zéphegység és Északkelet-Magyarország községeiben csupán a parasztság egy kis része alakíthatott ki földhöz kötött, mezőgazdasági tevékenységet túlsúlyban tartó parasztüzemet. A falvak népének jó része pl. Fejér, Tolna, Abaúj, Zemplén, Nóg­rád megyében nemcsak azért élt más tevékenységek adta lehetőségekkel, mert ezt a földrajzi környezet így lehetővé tette, hanem mert nem állott módjában birtokot szerezni, s legfeljebb a XX. században nyílott lehetősége bizonyos bérletek (kisha­szonbérlet) megszerzésére, s ezzel a parasztüzemen belül a mezőgazdasági tevékeny­ség szerepének növelésére. 43 Az Alföld korábban kiváltságos területei (Hajdúság, Jászkunság, mezővárosok), de még a kisebb falvak is a lecsapolás után lehetővé tették, hogy nagy átlagban a mezőgazdasági tevékenység válhasson a parasztüzemek tevékenységének elsődleges alapjává, s a föld kerüljön a középpontba. Itt legfeljebb bizonyos rétegek marad­tak ki a földszerzés lehetőségéből, s ezzel továbbra is parasztnak megmaradva spe­ciális tevékenységet folytattak, vagy kis földeket tettek intenzív művelésűvé, s ezen speciális növénykultúrát hoztak létre. Az alföldi mezővárosok nincstelen rétege ku­bikos (Csongrád megye, Szolnok megye), részes arató (matyó települések, Török­szentmiklós környéke), summás (Dél-Heves, Duna menti települések) idénymunká­sokká váltak, míg Kalocsa, Szeged környékén paprika, Makón hagyma, Kecske­mét-Nagykőrös vidékén gyümölcs- és zöldségkertész, Csány vidékén dinnye ker­tész, Pest környékén zöldség kertész falvakat hoztak létre, s kis területen (1-2 kh) intenzív növénykultúrát honosítottak meg. E kis földek megszerezhetőek voltak mindenki számára, s a föld így a családi parasztüzem alapjává válhatott, a föld­hiány ellenére is. 44 Amikor a parasztüzem üzemszervezetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azt különböző okok miatt egyértelműen a mezőgazdasághoz kötni nem lehet. A föld sem mint tulajdon, sem mint bérlet vagy más használati forma nem lehet egyér­telműen a parasztüzem alapja. Hogy milyen szerepet tölt be egy-egy közösség, egy­egy vidék parasztüzemeinek szerkezetében, számos tényezőtől függ, s megléte vagy 43 SZABÓ István-SZABÓ László, 1978 ja. - Uő.: 1978/b. 44 Ebből a szempontból tanulmányoztuk a Szolnok megyei Tiszazugban a Nagyatádi-féle földosz­tást, ahol a kisparcellák jövedelmező szőlőbirtokká alakultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom