Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata
hiánya a parasztüzem létét nem befolyásolja. Annyiban mégis állandó jelenlétével kell számolnunk, hogy valamennyi parasztcsalád céljai között ott szerepel a földhasználat, még inkább a földtulajdon megszerzése, s ennek a családi parasztüzem részévé való adaptálása. Ez a cél, szándék mutatja, hogy táji, történeti és szociális okok zárták el a parasztságot attól, hogy a teljes, földön, sőt földtulajdonon nyugvó, létbiztosságot jelentő parasztüzemet létrehozhassák. Az idea a parasztság minden rétegének a számára a saját birtokon alapuló, családi munkaerővel harmonikusan működtethető, megfelelő és a hagyományok által szentesített életnívót biztosító parasztüzem kialakítása volt. A parasztüzem táji típusai lényegében azonosak egy-egy vidék tájilag és történetileg meghatározott ideatípusával, ahol a használt földhöz kötött és más folytatható tevékenységek aránya egyben mutatja a paraszti lehetőségek mindenkori szintjét. 4. A néprajz „anyagi vagy tárgyi kultúra" megjelöléssel régtől fogva intenzíven kutatja a paraszti munkaeszközöket, a paraszti technikát, technológiát, s magát a mezőgazdasági vagy egyéb termelést. Kérdés, hogy üzemszervezeti szempontból milyen jelentősége van a technikai felszereltségnek, technológiai ismereteknek, s a termelés egyéb objektumainak. Vizsgált időszakunk, amelynek keretei között a parasztüzemek típusainak kialakítási lehetőségeit vizsgáljuk, egybe esik azzal a időszakkal, amelyet TÓTH Tibor is vizsgál üzemszervezeti szempontból, s amely korszakot a szerző agrárgazdaságtanilag „egységes periódusnak" nevez, amely korszaknak termeléstcchnikai-gazdasági viszonyait hosszabb távon is állandónak, változatlannak minősíti/ 1 ' Ügy vélekedik, hogy ez az állapot nem befolyásolja éppen ezért az üzemszerkezetet sem. A néprajz a történettudománynál sokkal részletezőbb, terjedelem és általánossági fok szempontjából kisebb jelenségekkel, összefüggésekkel foglalkozik. Vizsgált témája a kultúra eleve arra kényszeríti, hogy az egészet apró részekre bontsa fel, s ne elégedjék meg azokkal a magyarázatokkal, amelyeket a történettudomány, mint szaktudomány nyújt a számára/' 0 A technika, technológia, s a termelés objektumai változásáról is kénytelenek vagyunk néprajzi aspektusból másként vélekedni, mint a kitűnő gazdaságtörténész. A parasztüzemek szintjén a múlt század 70-es éveitől századunk közepéig szinte forradalmi technikai, technológiai változások zajlottak le, s jelentősen átalakultak a parasztüzem objektumai is. Elegendő itt utalnunk a kaszás aratás általános elterjedésére, a cséplőgép megjelenésére, a gyári eredetű szerszámok (még ha formailag azonosak is voltak a korábbiakkal) általános elterjedésére, mezőgazdasági kisgépek (szelelő rosta, kukoricamorzsolók, motoros darálók, rendsodrók) széleskörű alkalmazására, s a mezőgazdasági szaktanfolyamok által terjesztett új eljárások, ismeretek átvitelére a termeléstechnikában, technológiában, sőt az üzemvitelben is. Az elmúlt 100 esztendőben alapvető változások következtek be az ország bizonyos részein, s ez átalakította az üzemszervezetet, megváltoztatta a munkaritmust, s lehetővé tette bizonyos új tevékenységek, termelő ágazatok meghonosítását a megnyert időben. Pl. lerövidült az aratás-cséplés ideje, s ez a család vagy a család egy részének új tevékenység vállalását, új növénykultúra meghonosítását tette lehetővé. A mezőgazdasági termékeket felvásárló kereskedők, kereskedő cégek, eddig nem tapasztalt minőségi követelésekkel álltak elő, s ez újtípusú objektumok építését, a hagyományos építmények, eljárások átalakítását tette szükségessé (pl. a gabonavermek helyett föld feletti tárolók kialakítása, a tejter45 TÓTH Tibor, 1980. 63-64. 46 SZABÓ László, /970. 12-20.
