Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szalontai Barnabás: Élet a nyírbátori parasztházban
SZALONT AI BARNABÁS ÉLET A NYÍRBÁTORI PARASZTHÁZBAN A népi építkezés, a lakáskultúra kutatása során az utóbbi évtizedekben többen is vállalkoztak a lakóház funkcionális vizsgálatára, a ház életének bemutatására, mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy a témában rejlő lehetőségek máig sincsenek maradéktalanul kihasználva. Némi előzmények után VAJKAI Aurél hívta fel a figyelmet arra, hogy a lakáskultúrán belül a lakóház berendezésének, beosztásának leírása, elemzése minden gazdasági, történeti, esztétikai szempont érvényesítése mellett is csak holt anyag a mindennapi élet rendje, a házhoz kapcsolódó tevékenységek, szokások figyelembevétele nélkül. 1 Nem célom most a felszabadulás óta eltelt időszak ilyen irányú kutatásainak, eredményeinek számbavétele, pusztán néhány jelentősebb tanulmányra utalnék, amelyek nagyobb teret szentelnek a lakóház életének/' Az alábbiakban a nyírbátori parasztház életével, a benne való lakás módjaival és hagyományaival foglalkozom a századunk első felére vonatkozó adatok alapján. A jelenlegi keretek között nem vállalkozhatom a lakáskultúra egyéb területeinek, a bútorzatnak stb. ismertetésére, s a lakóházzal kapcsolatos társadalmi kérdések tisztázására sem. Ezzel kapcsolatban csak röviden utalok arra, hogy a nyírbátori ház élete az utóbbi évszázadokban nem volt egységes. Ennek fő oka a falu - ma város - erős társadalmi, vagyoni rétegezettsége, vállalkozók, kereskedők, iparosok, munkások, parasztok, zsellérek együttélése volt. Paraszti életmódot már a századfordulón is a lakosságnak viszonylag kisebb része folytatott. Célom az, hogy a nyírbátori parasztság életéből azokat a mozzanatokat emeljem ki, amelyek szorosan a házhoz kötődnek; a ház körüli munkát és a pihenést, kikapcsolódást, az emberi élet hétköznapjait és ünnepeit megszületésétől haláláig. A ház a paraszti életben négy fő funkciót lát el. 3 Biztosítja a megfelelő helyet és védettséget az alváshoz, bizonyos munkák elvégzéséhez, s az emberhez közeli, zárt tárolóteret is nyújt a mindennapok során használatos dolgoknak. Emellett a ház olykor a társadalmi, vallási élet főbb eseményeinek színtere is. A tipikusnak mondható nyírbátori parasztház három- vagy négyosztatú, szemben a legszegényebb rétegek két-, sőt egyosztatú lakóházával. A kétszobás házakat kétvégű háznak nevezték. Ehhez gyakran kamra is csatlakozott, vagy a hátsó helyiséget használták kamraként. A kétosztatú házban a pitvar mellett csak egy szoba volt (egyvégü ház), míg az egyosztatú ún. égrenyíló ház egyetlen helyiségből állt. Egy-egy házban gyakran több család is élt, s ez nemcsak a generációk együttmaradásának eredménye, mivel sokan bérlőket is fogadtak a hátsó házba,. Az egy házra jutó magas lélekszám mellett még a középparaszti háztartásokban sem valósult meg 1 VAJKAI Aurél 1948a. 28. 2 Vö: BÍRÓ Friderika 1969, 1975.; K. CSILLÉRI Klára 1976-1978.; FÉL Edit-HOFER Tamás 1967.; NÁDASI Éva 1977.; VAJKAI Aurél 1948a, 1948b. 3 Vö: GUNDA Béla 1961.
