Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 37. Debrecen, 1980)
Antonova,Vera: A középkori Sumen városa
lerombolt római falakat egyenesen bealapozták az új sumeni várba, a harmadik építési periódusban, a korai bizánci szakaszban. Ekkor a vár minden oldalról kőfallal és bástyákkal volt megerősítve. Az új várfal párhuzamosan húzódott a lerombolt római fal mellett. Ebben a szakaszban a védelemre még mindig a régi — épen maradt — római tornyokat használták. A várba kőkapun keresztül lehetett bejutni, valamint két kisebb bejáraton, melyeket veszély esetén, kémkedésre, ellentámadásra, élelem és lőszer behordásra használtak. A sumeni várat az V. században a hunok kegyetlenül lerombolták. Az újabb újjáépítés után a vár virágkorát élte. Justinianus bizánci császár a VI. század elején az Északról betörő barbár törzsek támadása ellen elrendelte a várak újjáépítését, melyek közé tartozott a sumeni vár is. A bizánci várfal 3,4 méter széles volt, terméskőből készült és két darab kerek és ötszögletű torony védte, melyekbe a feljárás egyszárnyú lépcső segítségével történt. 8 A VI. század során a vár nagyon sűrűn beépült. Ebből az időből való több mint kétszáz épület, melyeket különböző tervek alapján, különböző építési technikával építettek. Ezek az épületek mély kőalapon nyugszanak, kő-, vagy vályogtéglából épültek. A sumeni vár — a VI. században •— egyike volt a bizánci birodalom területén álló nagy váraknak (2/a melléklet). A feltárt anyagból fény derül a lakosság gazdasági és társadalmi életére, valamint a pénzviszonyokra és kereskedelmi kapcsolatokra is. A vár jelentőségét bizonyítja a két db három hajós bazilika. 9 Az egyik a várfalakon kívül található, ami azt bizonyítja, hogy a vár a VI. sz.-ban hogyan terjeszkedett. Ezt a várat a VI. sz. végén és a VII. sz. elején az avar és szláv betörések teljesen tönkretették és felégették. így a vár egy ideig lakatlan volt. A korai bizánci vár azt a balkáni védelmet szolgálta, mely a Fekete-tenger partjáról a Balkán-hegység északi hágóján keresztül húzódó utakat védelmezte. Az első bolgár királyság idején (VIII—X. sz.) a kis szláv település a sumeni várban tovább folytatta életét és hatalmas katonai erődítménnyé fejlődött. Jelentős stratégiai védelmet töltött be az első bolgár fővárosok — Pliszka és Preszláv —, valamint az utak védelmében. A nagy bolgár építtető — Omurtág — fejedelem uralkodásának idején a várat teljesen helyreállította. Ebben az időben az állam minden területén hatalmas építkezések folytak. A fővárosok mintájára egy belső citadellát is felépítettek, meiyet vastag védőfalak és tornyok vettek körül. A legtöbb lakóház ebből az időből maradt fenn. Ezek négyszögletes, egyszobás, és félig földbe vájt típusúak. A földből kiálló részeket sövény védte — agyaggal betapasztva —, vagy kívülről be voltak vakolva. Minden egyes földkunyhóban, vagy udvaron találtunk tapasztott kemencét. Néhány felett fedél is volt. Mellettük pedig szemetesgödör. A másik fajta lakóház favázas volt, lánc típusú, vagy bonyolult építészeti alapú. Az első cárság idejéből származik két templom-bazilika is. 10 * B. AnmoHoaa. DlyMeHCKaTa icpenocr npe3 pHMCJcaTa H paHHOBH3aHTHficKaTa erroxa. — MHMJJJ,, V, 1973, c. 151. 9 B. AnmoHoea. HOBOOTKPHTH ITÍPKBH Ha UlyMeHCCKa KpencT. — HOMDI, V, 1972, c. \ H CJI. 11 UHT. CM., C. 4, o6p. 5.
