Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 37. Debrecen, 1980)

Fodor István: A magyar-bolgár-török kapcsolatok történeti hátteréről

6. kép. A biljári cserépüst pereme 0 8CM i—i-j—i—

i—i—i i i Billa meg Bäks. A vezér Magyarország különböző vidékein földet adományozott nekik, s még azonfelül várat is, melyet Pestnek hívnak, örökre nekik engedte... Ugyanebben az időben, ugyanarról a tájékról jött egy Hetény nevű igen nemes vitéz, és neki a vezér szintén nem kevés földet meg egyéb jószágot adott." (SRH, I, 114— 115.; Anonymus 132.) A magyar történészek általános, helytálló felfogása szerint a mohamedán bolgárok csak a Volgai Bolgárország területéről jöhettek hazánkba, mivel egyrészt a középkorban a volgai bolgárok neve a ,Belar', másrészt pedig a dunai bolgárok magyar neve ,nándor' volt ebben az időben. (Vö. : Pauler 1900, 176.; Györffy 1959,61.) A honfoglaláskor és a X. században beköltözött volgai bolgár néprészek nevét Magyarországon helynevek őrzik (Bolyár, Bércei). (Györffy 1959, 61, 63.; 1973, 529.; Kristó—Makk—Szegfű 1973, 14—16.) A felekezeti hovatartozást jelölő,,böszörmény' helyneveink egy része is bizonyára volgai bolgár mohamedánokat jelöl (vö. : Györffy 1959, 54, 61.), bár e név mögött máshonnan jött muzulmánok is sejthetők, elsősorban kálizok. (Györffy 1973, 259.) Valószínűleg ez utóbbiak közül kerültek ki például a Bodrog megyei Apos helység böszörmény lakói, mivel a szomszédos Aranyán faluban a források egy Caliz nevű embert említenek. (Györffy 1966, 705.) Az esetenkénti böszörmény—volgai bolgár azonosítást a votjákok földjére költözött volgai bolgárok ,böszörmény' neve is igazolja. (Vö. : Belker 1947, 193.; Kozlova 1964, 11.; Tep/jasina 1970, 180—182.; 1975, 567.)

11 A magyarországi volgai bolgárok régészeti hagyatékát azonban — amint arra fentebb már utaltunk — mindeddig nem sikerült kétséget kizáróan elkülönítenünk. Nem kerültek elő olyan jellegzetesen bolgár emlékek, amelyek a népi azonosítás kételyeit eloszlatták volna. Nem sikerült fellelni a honfoglalás előtt csatlakozott volgai 11. A votjákföldi böszörmények származásának fontos bizonyítéka a mai lakóterületükön (a Csepca folyó völgyében) előkerült 1323-as balgár sírfelirat. (Jusupov 1960, 20, 21. tábla.; Róna—Tas—Fodor 1973, 76—77), valamint az a körülmény, hogy a XV—XVII. századi források a votjákföldi böszörményeket csuvasoknak nevezik. (Teplasina 1968.; 1970, 182,; 1971,81.) Nem igazolható viszont V. F. Gening feltevése, amely szerint a csuvasok és a böszörmények elődei még a bolgárok előtt költöztek a Középső Volga vidékére (Gening 1972, 288), mivçl a volgai bolgárok előtti törökség itteni jelenlétét egyenlőre nem lehet kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal alátámasztani. Vö.: Smirnov A. 1968, 66.; Vasjutkin 1966, 223.) A .muzulmán' jelentésű .böszörmény' szó valószínűleg ott vált népnévvé (s népi önelnevezéssé is), ahol a muzulmán lakosság idegen vallási és népi közegben, elszigetelve élt, mint például a votjákföldi böszörmények. (Igaz, Tepljasina másfajta névetimológiára gondolt, érvei azonban történeti szempontból nem tűnnek meggyőzőnek: Tepljasina 1968, 184—185.; 1970, 183—186.) Nyilvánvalóan hasonló lehetett a magyarországi muzulmánok helyzete is. — Piano Carpini tudósításából, aki a Korezm környéki „böszörmény föld"-ről (terra Biserminorum) ír (Györffy 1965, 76, 99, 233.; 1973, 259), aligha vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a magyarországi böszörmények mind kálizok (korezmeik) voltak.