Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

A népszokások interetnikus kapcsolatairól a Kárpát-medencében A magyar népszokások vizsgálata során állandóan előtérben áll az interetnikus kapcsolatok kérdése. A szaktudományban közhelynek számít ma már az a megállapítás, amely szerint a Kárpátmedence népeinek kultúrájában számos hasonlóságot, egyező vonást figyelhetünk meg. A nagyfokú hasonlóság a kapcsolatok, az átadás-átvétel kérdéseit helyezi előtérbe. A terület középpontjában élő magyarság mintegy hidat alkot a keleti és nyugati, a déli és északi népek irányába.

1 A kutatás a műveltségi elemek eredetének, mozgási vonalának megállapítására törekszik. A Kárpát-medence népeit összekötő országutakon sok évszázada vándorolnak a kultúra elemei. Ez a migráció népek, közösségek és egyedek révén változatos hagyományt alakított ki a Kárpát-medence népi kultúrájának térképén.

2 A magyar népszokások és néphiedelmek kapcsolatának vizsgálatában visszatérő, szinte sztereotip következtetést olvashatunk, amely szerint a magyarság szokásainak, hiedelmeinek jelentékeny 1 Tágabb összefüggésben is 1. Dömötör Tekla: A magyar néphit és népszokások - Kelet és Nyugat között. Ethn., LXXV. 1964. 189-195. 2 Az idevonatkozó nagyszámú tanulmányt, amelyben a Kárpát-medence kultúrájával kapcsolatos kérdésekről olvashatunk, nem soroljuk fel. A népszokásokhoz bő irodalommal: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Budapest, 1964. A kulturális kapcsolatokat, áramlatokat illetően tágabb összefüggésben is: Ortutay Gyula: A nemzeti és a nemzetközi kérdése a néprajzban. Artes populäres, 1. 1970. 319. Az agrárhagyománnyal kapcsolatban: Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Debrecen, 1969. Egy hagyománykörhöz 1. e kötetben A kakasütés szokásai és a kakaskultusz c. fejezetet; továbbá: Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen, 1975. 70-92.