Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
folyásoló, arra hatást gyakorló társadalmi, gazdasági, politikai stb. tényezőket kell elsősorban megvizsgálnunk. Ezek a tényezők változtatnak az egyén és a közösség életén és így azon keresztül a szokáshagyományon. A vizsgálatot tehát nem a közbeeső láncszemen kell kezdenünk. Természetesen, a társadalmi, gazdasági stb. változásokat az emberi közösségek idézik elő, de ezeknek a hátterét, mozgató rugóit valamely szokás vizsgálatánál egy - különösen kisebb - közösségre vonatkoztatva aligha tudnánk felmérni. Pl. valamely szokás elmaradása eszmei áramlatok miatt egy faluban nem annak a falu közösségének autochton eszmei fejlődéséből, alakulásából következik. Vagy legalábbis nagyon ritkán. Nagy, országos, sőt nemzetközi ideológiai áramlatok hatnak és jutnak le a közösséghez, amelynek az életét befolyásolják, megváltoztatják s így élettevékenységének több területén, a szokásokban is változást eredményeznek. Gondoljunk pl. a kereszténységnek az emberi közösségek életét teljesen átható erejére, vagy arra az erős hatásra, amely napjaink ideológiájából a szokások egész területére kisugárzik. A népszokások változásának okait részletező vizsgálat előtt utalnunk kell még arra, hogy a nagyobb szokáskomplexumok esetében többnyire részletek, elemek változását figyelhetjük meg, mielőtt a szokás teljesen átalakulna, vagy elhalna. Pl. a lakodalmi szokások egészéhez tartozott számos alföldi faluban a lakodalmas menet előtt az út elkötése, a különböző lakodalmi játékok, a találós kérdések feladása a menyasszony-kikéréskor, a tyúkvevő stb. Megfigyelhető, hogy egy falu közösségén belül, egyes elemek, a lakodalmi szertartás különböző fázisaihoz kapcsolódó szokásrészek - amelyek önmagukban önálló egységet képviselnek - elvesztik jelentőségüket és vagy nyomban eltűnnek, vagy még egy ideig jelképesen, formálisan megmaradnak, mint pl. Hétben (Gömör m.) a lakodalmi hajnaltűz, amelyet ugyan még meggyújtanak, körülállnák, de már nem ugrálnak át. A részek változását a lakodalomban az étrend alakulásában is jól megfigyelhetjük. A lakodalom jellegén, valamely közösségre jellemző sajátos jegyein a döntő változást a részek, az elemek többségének, jelentős hányadának a megváltozása és elhalása okozza. Ez azonban többnyire fokozatosan következik be. Hasonló példákat találunk a nagyobb ünnepnapok szokásai