Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Kádár vitéz balladája

Boldogságos szent szűz, tárd ki karjaidat, Védelmezd tovább is szép Magyarországot! Boldogságos szent szűz, tárd ki karjaidat, Védelmezd tovább is szép Magyarországot! A Hertelendyfalván ismert változat tizenhat versszakból áll. Úgy tűnik, a históriás ének legszebb szakaszai őrződtek meg benne. Ebben a variánsban a cselekményt, az eseményt megértjük a szöveg egyharmadára való rövidítése ellenére. így az ének kerek, egész, egyáltalán nem tűnik töredékesnek. Ezt a változatot már népi és tracicionális variánsnak tarthatjuk. Háromszáz év telt el a história keletkezése óta és bár a hertelendyfalvai közösségben csak két generációra tudjuk egész bizonyossággal életét megállapítani, Kádár István énekét besorolhatjuk a magyar folklór-hagyományba. A Kádár vitéz éneke a hertelendyfalvai székelyek körében nem áll elszigetelten. Nem csak Kovács Júlia emlékezetében őrződött meg. Jóllehet bár az éneket csak ő tudta szépen, a fenti szöveggel előadni, az ének nyomán azonban Kádár vitéz története az idősebb közösség orális hagyományában általánosan ismert. Kovács Júliánálvaló tartózkodásom alatt történt, hogy egy ötven év körüli férfi érkezett a házba, aki miután látta, hogy dalokat veszek magnetofonszalagra, megkérdezte Kovács Júliát, hogy elénekelte-e már nekem a Kádár vitéz énekét, mert az az ő énekük, a székely magyarok éneke. Figyelemre méltó, hogy az ének előadási alkalma többnyire a lakodalom volt. Lakodalomban „amikor a népek mámorosak voltak, s álmosak, akkor az édesapám egy verset énekelt és amikor ezt elkezdték énekelni, akkor kiszökött az álom mindenki szeméből, sírtak az öregek." Ez arra mutat, hogy az ének mélyen gyökerezhetett a néphagyományban. Múltjukra, történelmi sorsukra, szenvedéseikre emlékeztette őket, s így a pszichikai azonosulás természetszerűleg következett be. Kádár István énekét ebben a székely közösségben méltán tarthatjuk a történeti énekek legszebb példájának. A második változatunkat a Tolna megyei Hőgyészen az istensegítsi származású Világosi Mátyás, 59 éves ember énekelte 1968ban, aki szerint „mulatságba kezdték az öregek énekelni ; azt mondták erről a Kádár Istvánról, hogy ő oltalmazta az országot, a tatár