Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Kádár vitéz balladája

idejéből való vitéz volt."

30 A hőgyészi és a hertelendyfalvai változaközött lényeges szövegbeli eltérés van. A hőgyészi ének több versszaka nem szerepel a hertelendyfalvi példában, ugyanakkor ez utóbbi teljesebb, egységesebb, a hagyományban szépen kialakult forma. Egy hosszú, sok versszakos ének „kopása", redukálódása, gyakran szakaszok felcserélődése, kiesése természetszerűleg következik be akkor, amikor az ének előadására ritkán, néha évekig nem kerül sor, esetleg egy-két évtizeddel az utolsó éneklése után a folklorista kérésére kerül újra elő. Ezt mutatja a hőgyészi változat is az ismétlődő és a kihagyott sorokkal. Parlando J «192 Ém Szor-nyű nagy romlas-ra Ue-szült Pan-ró - ni - a, Ki- nek mint ten-ger-nek meg-a - ra -dott hab - ja. Sok bu-nak, ba -nat-nak kö - rul - vet-te ár - ja, Mer a vi • te - zek . nek e - sett ma egy hij-ja Szörnyű nagy romlásra készült Pannónia, Kinek mint tengernek megáradott habja. Sok búnak, bánatnak körülvette árja, Mer a vitézeknek esett ma egy hijja. Nem így vóna dóga kis Magyarországnak, Abba növekedett vitézlő Kádárnak. Mása vót higgyétek Hectornak és Joáknak. Ótalmazója vót Kádár ez országnak. 30 Az anyag rendelkezésemre bocsátását Forral Ibolyának köszönöm.