Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Kádár vitéz balladája

Szórja tatár nyilát, mint a szél a polyvát, Tatár nyila miatt én es térdre estem. Felvetem szememet a magas egekre, Uram Jézus Krisztus, jöjj segítségemre. Szegény Széki Péter, buzgó szeretettel, Úgy éltél te velem, mint test a lélekvel. Úgy éltél te velem, mint test a lélekvel, Ezért bucsuzásom bízom rád ily renddel: Elsőben ungvári, szíves akaróim, Nógrádi, palánki, gyarmati társaim! Diósgyőr, ónodi, szendrei barátim, Füleki, pápolci, szécsényi rokonim! Kikvel az Alföldön sokat sanyarogtam, Sok deret, hideget, meleget kóstoltam, Már isten hozzátok, tőletek megváltam, Már isten hozzátok, tőletek megváltam. Víg János, Bezerédi vitéz kapitánya, Kit a hadnagyságra szívesen emeltem, Kérlek tedd a sírba meghidegült testem, Kérlek tedd a sírba meghidegült testem. Szabó Pál, szerelmes, édes kenyeresem, Kérlek segíts sírba tenni hideg testem, Ne keressétek a pompás temetésem, Ama cifra pompás temetőhelyeken. Hanem ahol leszen vérem kihullása, Ott legyen csak közel testem elásása. Isten veled hazám, drága Magyarország, Isten veled népem és kedves nemzetem.