Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Kádár vitéz balladája

A kutatóút során megállapítható volt, hogy a székely közösség izolált helyzete kedvezett a tradíciónak. Számos régi népdal, népballada került felszínre. Ezek között szerepel a Kádár vitéz éneke, amelynek egy szép változatát Kovács Júlia 80 éves parasztasszonytól vettem magnetofonszalagra. Kovács Júlia kitűnő előadó, nagyszerűen improvizáló, variáló képességű asszonyt volt. Több dalt, balladát néhány nappal a felvétel után újra elénekeltettem és jól megfigyelhető volt a két éneklés közötti különbség mind az előadásmódot, mind bizonyos szövegbeli variációkat illetően. Repertoárjának anyagát apjától, Kovács Pétertől sajátította el, aki írástudatlan volt. Kovács Júlia is csak hat osztályt végzett. A Kádár vitéz énekét édesapjától tanulta, aki - mivel olvasni nem tudott - nyilvánvalóan a szájhagyomány nyomán sajátította el a históriás éneket, mégpedig kijöveletük előtt, az óhazában, Bukovinában. A további utalások előtt bemutatom az éneket. Parianao J.19? $ ' r i: r vl LLÜ i M Szor. nyű nagy rom- lós - ra ke-S2ultPan.no ni - a, — r -f r P f • ' ' ' • Ki - nek mint ten-ger-nek ieg sr4H * ]- ra-dott hab - ja Sok bú-nok, ba-nat - nak k ö - rü - vet - te ár - ja, ' 3 ' Mert ma-gya-rok ko-zül ma e - sik egy híj - ja. Szörnyű nagy romlásra készült Pannónia, Kinek mint tengernek megáradott habja. Sok búnak, bánatnak körülvette árja, Mert magyarok közül ma esik egy hijja.