Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Kádár vitéz balladája
volna hozzá.. . " 20 Arany János dallammal jegyezte le népdalgyűteményébe. 21 Mindezek a példák - habár csak egy részletre vonatkoztatva is azt mutatják, hogy a Kádár vitézről szóló ének a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben ismeretes volt, s népszerűsége keletkezésétől kezdve a legutóbbi időig megmaradt, amint ezt az újabb helyszíni gyűjtések is igazolják. Népköltészeti szempontból különösen fontos a históriás ének alászállása, a néphagyományba való bekerülése, folklorizációs folyamata. Abból, hogy Erdélyi János besorolta az első jelentős népköltészeti gyűjteményünkbe, 22 arra gondolhatunk hogy ennek a történeti éneknek a népi variánsai - ezt bizonyítja Arany János gyűjtése is - már a múlt század elején ismeretesek voltak. Bizonyára nem véletlen - minden esetre feltűnő -, hogy a Kádár vitéz éneke - a ponyvái kiadásoktól eltekintve - először népköltészeti gyűjteményben jelenik meg, s majd csak később különböző gyakran önkényesen kiegészített - változatai irodalmi gyűjteményekben, közleményekben. 23 A népköltészeti variáns 24 nyilvánvalóan alapul szolgált a teljesebb „eredeti" szöveg kialakításához. Tanulságos - és szükséges is - lenne a különböző kéziratos, ponyvái és népi változatok szövegfilológiai vizsgálata. 20 Dobcsányi Ferenc: i. m. 110. 21 Kodály Zoltán—Gyulai Ágost: Arany János népdalgyûjteménye. Budapest, 1952. III/4. 22 Erdélyi János: Népdalok és mondák, I—II. Pest, 1846—1848. I. 337—342. 23 Pl. Thaly Kálmán: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, I. Pest, 1864. 161—169.; Toldy Ferenc: A magyar költészet kézikönyve, I. Budapest, 1876. 283— 287. ; Erdélyi Pál: Adalékok a régi magyar irodalom történetéhez. Kéziratos emlékek a XVI—XVII. század költészetéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny, XVII. 1893. Cantio Stephani Kádár: 177—179. 24 Az erdélyi által közölt variánsról nem tudjuk, hogy közvetlenül a szájhagyományból, vagy kéziratos könyvből került-e a gyűjteménybe. Kálmány Lajos adata és az újabb gyűjtések alapján feltételezhető a népi énekestől való lejegyzés. Lehetséges az is, hogy Erdélyi —• amint erre gyűjteményében más példák is vannak — több variánsból állította össze a bemutatott éneket. Nem tudható, mire alapozza Thaly Kálmán azt a megjegyzését, amely szerint Erdélyi János a költeményt „fölötte hibás kézirat után" közölte. Thaly Kálmán: i. m. 169.
