Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

ségben. A Temetésre szól az ének... kezdetű vers alábbi kapcsolódását figyelhetjük meg : Temetésre szól az ének Temetőbe kit kisérnek Akár ki már nem földirab Nállam szászorta boldogab Itt viszik az ablak alatt Desok ember sirva fakad Mért nem visznek engemet ki Legalább nem sirna senki Ha meghalok majd elásnak Miköze van ahozmásnak Úgyis tudom sirom felett Tövis nő majd virág helyet Lenn a sirban nem fáj semi Jólesz ottan megpiheni Úgyis gyászvolt az életem Enyhet a sir nyujtmajd nekem Síromban is rád gondolok Mért nem lettem veled boldog Mért nem fort a szivünk egybe S nem borultál a keblemre Eltépet a sors tetőled Hirt sem halottam felőled S ha a temetőben megálsz Majd csak a fejfámra találsz A kiegészítés helyénvalónak tűnik. A gondolatsor szervesen kapcsolódik egymáshoz. A Ha meghalok majd elásnak kezdetű dalt hangulatilag, de tartalmilag is jól bevezeti Petőfi költeménye. Szó-