Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

vashatjuk: Te meg szegény vén naplóm elmégy már a töbiek közé nyugodni és majd ha később jobb világ jobb jövő és Boldogabb megelégedettebb emberiség lesz majd elővesszük és átnézzük és visszatekintést teszünk a múltba. A bemutatott napló írásakor, 1919-ben Tóth Barna még nem töltötte be a 16. életévét. 1903. november 20-án született. Erről így ír az 192l-es naplójában: November 20 Vasárnap Születésem évfordulója van máma mert én 1903. év Nov 20 án láttam meg a szép napot ragyogni a bejei tanyán azt a házat amelybe Én születtem már el törölte a sors változandó keze és helyébe egy kis kerülőházat építettek 1903 tói 18 évet értem és ezen idő alatt sok szomorú év volt és csak kevés víg napot értem el ezen idő alatt. Az imént idézettekből kitűnik, hogy a juhászlegény a naplót határozott céllal írta: ha majd jobb világ lesz, emlékezzenek belőle a múltról, azokról az évekről, amelyekben sok szomorú és keserves napja volt neki is, családjának is. A napló mindenekelőtt az egyén személyes érzelmeit, a vele és környezetével kapcsolatos eseményeket és vélekedéseket rögzíti. Hogyan látta az élet eseményeit a napló író Tóth Barna kövespatakpusztai juhászlegény? Mi az, amit megörökítésre fontosnak tartott önmagával és a családdal, a falujával, kisebb és tágabb közösségével kapcsolatban? Azonban nem csupán ezekre a kérdésekre kapunk választ. A népi gondolkodásra, szemléletre is feleletet nyújtanak a naponkénti feljegyzések. A pásztoremberek és a földművesek életét, munkáját nagymértékben befolyásolta, meghatározta az időjárás. Ez mindig figyelmének előterében állt. Tóth Barna fenti naplója az időjárás leírásával kezdődik, s arról mindvégig olvashatunk. A napló középpontjában - akárcsak írója életének, munkájának középpontjában - a nyájjal, a juhval kapcsolatos teendők állanak. A pásztorok életét közelebbről nem ismerők aligha tudnák elképzelni, hogy miről tud egy juhász naplót írni. Tóth Barna naplójában a juhászok mindennapi gondja tárul elénk: a rossz, sovány legelő, az elhulló beteg jószág; az értékesítés nehézségei, a nyírással járó gondok, a tulajdonossal, a nagyságos úrral való egyezkedések, a nyugodtabb, biztonságosabb élet