Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben
megteremtésére való törekvés. Nagy álma a Tóth családnak: egy saját ház, saját juhnyáj, kis föld és legelő a juhoknak. Az I. világháború után vagyunk. Tóth Barnáék Csehszlovákiához kerültek. Erről a naplórészletben nem esik említés, azonban ez egy-egy eseményre való utalásból kitűnik. A fiatal juhász aligha láthatta még, hogy mi történik a nagyvilágban, azonban jól érezte, sok nehézség van a pénzzel, az átszámítással; a forint és a korona egyaránt forgalomban van, s a naplóírás idején, 1919 áprilisában már a pénz bélyegezéséről hallanak, ami sok nehézséget jelentett az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt. Egy-egy mondatból a gazdasági és politikai helyzetre is kapunk adatot: Itt a birtok politika még mindig fojik nem tudom mi lesz a vége. A forradalmi megmozdulásokról is van adalék. A telekesi nagyságos úr elmenekült, mert a bányászok érte mentek fegyverrel, hogy lefogják. A pásztorok és a földművesek a munkások mozgalmi tevékenységébe még nem kapcsolódtak be, sőt, az úr menekítésében a naplóíró juhász testvére segített. A lévárti nagyságos úrnak hisznek, aki ígérte, hogy elad a birtokából, a Tóth családnak a juhász lakást ingyen átadja; akolhoz, földhöz is hozzájuttatja őket. .. .legalább házunk volna... írja Tóth Barna, s a nagyságos úr ígéretének még hisznek. Április 27-én Csehszlovákia megtámadta a Magyar Tanácsköztársaságot. Április 29-én Tóth Barna a naplójában feljegyezte, hogy Tornaija felől hallották az ágyúkat és a gépfegyvereket, a csehek támadtak az egész határon. Az eseményhez nem fűz megjegyzést, sem a magáét, sem a környezetének véleményét. Bizonyára a fiatal juhászban is őseinek gyanakvó és meggondolt óvatossága lappangott. A mindennapi élet jelenségeiből nyújtott egy-egy villanásnyit a kövespatak pusztai juhász naplója. A népi gondolkodáshoz, szemlélethez kapunk adalékokat. A napló nyomán az egyszerű ember lelkivilágának olyan mélyebb rétegébe pillanthatunk, amely csak ritkán tárul fel a népi közösségen kívül élők számára. A fenti és az ahhoz hasonló írások nemcsak a néprajz, hanem tágabb értelemben az irodalom, a szociológia és a pszichológia számára is forrásul szolgálhatnak. 72 72 L. pl. Gyenis V.: i. m.
