Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

A Wörterbuch der deutschen Volkskunde-ban olvassuk, hogy Németországban a XIX. században még ismert volt egy lista a szerencsétlen napokról. Ezeket a napokat hónaponként feltüntetve közli, megjegyezve azt, hogy közülük különösen veszélyes március 3, április 1 és szeptember 15. Hozzáfűzi még azt, hogy a balszerencsés napokat a hagyományban egészen a régi római kalendáriumokig nyomozhatjuk vissza.

55 Az iménti német területről ismert szerencsétlen napok listája a mi fenti jegyzékeinkkel néhány nap és a bevezető szöveg kivételével megegyezik. Szövegeinkben azt olvassuk, hogy egy bizonyos Szőke József úr a balszerencsés napokat a bécsi „Biblia Thékából" írta ki. Ez a megjegyzés és az előbbi német adat a szerencsétlen napok hagyományának átvételi irányára is enged következtetni. A hónapok szerencsétlen napjainak vizsgálatánál figyelnünk kell a hét egyes napjaival kapcsolatos hagyományanyagra is. Ugyanis feltételezhetjük, hogy a korábbi tiltott vagy nem tiltott naptári napok cselekedetei idővel a hét egyes napjaihoz kapcsolódhattak. Ezt igazolni látszanak a néprajzi feljegyzések is.

56 Módfelett figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a fenti tiltott, szerencsétlen napok közül pusztán csak egy-kettő érintkezik az ismert jelesnapokkal, ünnepekkel. Eltolódások ugyan lehettek s a szerencsétlen napok tiltásai a nagy, jelesnapi hagyományanyag vonzáskörébe esve azokban elvegyülhettek.

57 55 Wörterbuch der deutschen Volkskunde, Stuttgart, 1955. 785-786. 56 Pl. Dunántúli néphit szerint hétfőn, szerdán, pénteken dologba kezdeni tilos, mert az balul üt ki. Singár (Székely) L.: Dunántúli babonák. Ethn. IX. 1898. 234.; Észak-Németországban a hétfő, Közép- és Dél-Németországban a péntek általános szerencsétlen nap. Wörterbuch: i. m. 777. Az adatok további sorolása nyomán azt látnánk, hogy a jegyzékünk bevezető soraiban felsorolt tiltások a néphagyományban a hét napjaihoz kapcsolódnak. 57 Ehhez jó összevetésül szolgál Móra István és Szendrey Zsigmond népi kalendárium gyűjtése. Móra I.: Jeles napok. Népr. Ért., XIV. 1913. 76-88.; Szendrey Zs.: Szalontai jeles napok. Ethn., 1916. 73-80.; Sok tanulsággal szolgálna a szerencsétlen, ill. a babonás napokról szóló közlések részletes elemzése. L. pl. Versényi Gy. : Babonás napok. A körmöcbányai sz. kir. állami főreáliskola 22. évi értesítője 1891/1892. Budapest, 1892. 3-45.; Szmik A.: Adalékok Felsőbánya történetéhez. Budapest, 1906. 308-309.; Branky F.: Zu den unglücklichen Tagen des Jahres. Zeitschrift für öster-