Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Virág a népszokásokban és a népköltészetben

állít. A parlagi vadrózsa megaszalt bogyóival hasznos élni a kő ellen. A rózsavirág friss leveleit, ha megzúzva forró dagadásokra Szt. Antal tüzére rakják, megtikkasztja ; ha pedig flastrom módjára köldökre, vagy az ember szíve tájékára kötik, a gyomrot erősíti, a felböfögést elhárítja és a hasmenést elállítja. A rózsavirágon levő harmatot, ha ki tiszta tollal leszedi és meggyűjti, cseppenként a szembe ereszti: mindenütt fájást és folyásokat meggyógyít." Természetesen, nemcsak a rózsának, hanem igen sok más virágnak volt fontos szerepe a gyógyításban. A népi gyógymódokban olyan virágok is előfordulnak, amelyeknek alig vagy egyáltalában nem volt jelentősége a felsőbb rétegek gyógyító eljárásaiban. A rózsát azért emeltük ki, mert a néphagyomány egyéb területén, a népművészetben, népszokásokban, a népköltészetben is fontos szerepet kapott. Mielőtt ezekre térnénk, néhány más virág gyógyításban való felhasználását még említsük meg. A magyarság ősi virága, a kékkökörcsin borban megfőzve ún. féregűző gyógyszer volt. Eleink bizonyos betegséggel kapcsolatban úgy vélték, hogy az emberben béka, kígyó vagy féreg van, amely a betegséget okozza. Az ilyen eredetű betegség ellen a kékkökörcsin főzetét hatásos gyógyszernek tartották. Kelésre, mellfájásra fehér liliom tövét és farkasalma virágát borban áztatták. Az így nyert folyadékot megitták. Vízkórság ellen a kék liliomot főzték meg borban. Torokfájás ellen székfű főzetet ittak. A vízben főzött violát mézzel elegyítve alkalmasnak vélték a szorulás gyógyítására, a daganat eloszlatására, a hideglelés megszüntetésére. A bodzavirágot torokfájás ellen használták. Fekélyre, kipattogott testre fehér mályvát, szarkavirágot, búzavirágot és különböző fűféléket összefőztek és a sebes testrészt azzal mosogatták. A pokolvarra fehér liliom levelét kötötték. Úgyszintén fehér liliommal gyógyították a vágott, szúrt sebet. A liliom virágát szilvapálinkába áztatták és a liliomos pálinkával a sebet bedörzsölték. Májusi szekfű főzetével daganatot gyógyítottak. A hideglelést és a gyomorfájást megelőzni vélték úgy, hogy tavasszal az első ibolyából hármat megettek. Köhögés ellen a bodzavirág főzetét itták. Azonban csak akkor használt, ha a virágot pünkösdkor napfelkelte előtt szedték. A virághoz a gyógyításon kívül még különböző hiedelmek kap-