Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A Lytierses monda és a megkötés szokása

A gazda megkötése. Gergelyiugornya (Bereg m.). Csiszár Á. felv. korsó pálinkát kaptak, a nagybirtokos pénzt is adott.

5 Komoróczy György a barkókkal kapcsolatban írja, hogy amikor a gazda vagy annak családjához tartozó egyén először a tarlón megjelent és az aratókhoz lépett, megkötötték. A markozó lányok hirtelen kötelet sodortak a gabona szárából, amelybe néhány virágot is tettek, és ezzel a szalmakötéllel, akár nő, akár férfi legyen az illető, térdén felül a lábszárait átkötötték. Ha a látogató lóháton jelent meg, a lovon ülőnek a jobb lábát a kengyelvashoz kötötték és a ló két első lábát a szalmakötéllel térden felül átkötötték. A kötelék alól csak váltsággal, áldomással és pántlikapénzzel szabadult a megkötött egyén. Az aratógazda köszöntőt mondott: „Tekintetes érdemes uram! (Asszonyom, úrficskám, kisasszonykám stb.) Serény igyekezettel íme a gyümölcsihez érkeztőnk. Reng a búzakalász nagy teménytelensége, egészséges piros szem pattog ki belőle, tokiásza csak itt-ott akad. A kegyelmes Úr Isten meghozta a jó időt, munkába kaptunk, nagy igyekezetvei is leszőnk. Tiszta szívből azt kívánjuk az uraság 5 Farkas Mária: A búza termesztése. In: Abaúj és Zemplén népéletéből (Szerk.: Kováts Dániel). Sátoraljaújhely, 1971. 65-66.