Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A Lytierses monda és a megkötés szokása

megtalálja maga hasznát, azon szint' mi is kenyerőnket. Istennel kezdtük, az ő szent segedelmével érünk végezetére. Áldja meg a jó Isten!" A köszöntő elhangzásakor az aratócsapat megéljenezte az uraságot, aki az áldomásra valót átadta, s folyt a munka tovább. (Néprajzi Múzeum Adattára, E. A. 2151.) A bodrogközi képesek az aratást pénteken vagy szombaton kezdték. Néhány keresztre valót vágtak s azzal az aznapi aratást befejezték. Akkor látogatta meg őket az intéző és többnyire a földbirtokos is. Ilyenkor szokás volt a megkötés. Amikor a tulajdonos vagy az intéző megérkezett, egy félkezes az életből készült kötelet az egyik karjára csavarta. A képesek áldomást kaptak. Volt olyan intéző, aki a képeseknek valóságos mulatságot rendezett. A megkötés szokása még a termelőszövetkezetek megalakulása után is sokáig megvolt. Az aratók a tarlóra kilátogató elnököt és főagronómust kötötték meg.

6 A szabolcsi, szatmári, nyírségi, beregi területeken úgyszintén általánosan gyakorolt szokás volt az aratási megkötés. Egy közlés szerint Szatmárban a földesurat azért kötötték meg, hogy jól eresszen a búza.

7 Tunyogon, Kocsordon a gazdát az első kaszás kötötte meg. Az új búzából készült kötelet a gazda nyakába vagy a derekára fonta, s bő termést kívánva felköszöntötte.

8 Nyírlugoson a derekát kötötték körül szalmafonattal. Az ügyes és erős marokszedő a gazda karját is odakötötte a derekához. Egy másik marokszedő az ajándék megígérése után a sarlójával elvágta a kötelet, a következőt mondta, amit a többiek megéljeneztek : „Az isten tartsa meg gazduramat!" Az aratók pénzt kaptak pálinkára, cukorra, delinkendőre. Hasonló volt a szokás Nyírgelsén, Piricsén és Ibrányban is. A beregi területeken úgyszintén hasonló módon történt a gazda, az uraság vagy az intéző megkötése. A tulajdonosnak rendszerint a derekát kötötték körül. Vámosatyáról ismeretes az az adat, amely szerint a marokszedők és a kévekötők búzafonattal a saját derekukat is körülkötötték, hogy 6 Nagy Géza: A képesek munkaszervezete és életmódja a Bodrogközben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XIII-XIV. Miskolc, 1975. 560-561. 7 Madarassy László : Aratási népszokásaink. Budapesti Hírlap, XLIX. 1929. Nr. 164. 8 Illyés Endre : A magyar földmívelő nép lelki élete, különös tekintettel vallásos világára. Szeged, 1930. 157.