Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

Az idegen analógiákat szükségtelen szaporítanunk. A kakas előfordulását a magyar agrárrítusokban kell tovább nyomoznunk. Lehetséges azonban, hogy szerepét, jelentőségét és funkcióját korán elvesztette. Ebben az esetben viszont aligha sikerül a kakas elterje­dését a magyar agrárrítusokban megállapítani és térképre vetíteni. Fürj A fürj az agrárrítusoknak lényegében ugyanabba a körébe tartozik, mint a kakas. Az aratószokásokban való előfordulására balmazújvárosi adatok utalnak. Az aratás vége felé elhangzó szó­lások őrzik emlékét. Az aratók egymástól kérdik : „Ki riasztja el a fürjet?", „Kifogja meg a fürjet?" 232 Amint látjuk, az aratásvégi szólások lényegében megegyeznek egymással, csupán az állat nevében vannak eltérések. A fürjjel kap­csolatban feltehető az a kérdés, vajon nem újabban került-e az ara­tásvégi szólásokba? A gabonaföldön előforduló állatokhoz termé­szetszerűleg fűződhettek olyan szólások, amelyek korábban az ara­tásvégi rítusok teriomorf démonaival álltak kapcsolatban. A magyar agrárhagyományban szinte egyedinek tűnő fürj gabonadémon funk­cióját megkérdőjelezhetjük, annak ellenére, hogy számos, más né­pektől ismert analógiára hivatkozhatnánk. A fürj az aratási szoká­sokban ismeretes Németországban, Franciaországban, Svájcban, mindenekelőtt azonban Lengyelországban, Oroszországban és Cele­beszen. Elő-Ázsiában a feltámadás állataként szerepel, és általában keleten igen nagy elterjedtségnek örvend a mezőgazdasági szoká­sokban. 233 232 Saját gyűjtés, 1963. 233 Liungman W.: i. m. I. 270. A Grodno környéki ukránok a le nem vágott kis gabonacsomót fürjnek nevezik {Zelenin D.: i. m. 38.). A fürj, éppenúgy, mint a medve, a farsangi játékokba is bekerült. Cseh, morva területen néhol a farsangi medvét a ron­gyokba, búza- és borsószalmába burkolt hosszú csőrű fürjek helyettesítik {Sebestyén Gy. : i. m. 223.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom