Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

aratási, cséplési szokásokban igen gyakran előforduló vízzel való leöntésben keressük a magyarázatot. Az aratás vagy cséplés befejezésekor a szalmába bugyolált gabonadémont megszemélyesítő alakot általában vízzel öntötték le. így pl. Bingelstadtban, az erfurti kerületben a XIX. sz. közepéig általános volt az a szokás, hogy a kévébe csavart személyt, miközben hazavitték a mezőről, vízzel jól megáztatták.

189 Lengyelországban, Krakkó vidékén az utolsó aratókocsin hazavitt, gabonába csavart alakot a család minden tagja leöntötte vízzel.

190 Litvániában az utolsó kévéből készített teriomorf vagy antropomorf figurát öntötték le vízzel.

191 A magyar aratószokásokban igen elterjedt volt, hogy az aratásról hazatérők közül azt, aki vitte vagy akinek a fejére helyezték az aratókoszorút, vízzel öntözték le.

192 Edelényben az aratási menetben vitték a gabonadémont szimbolizáló fabábokat és az aratókoszorút, miközben a koszorúvivőt a falu lakossága csuromvizessé öntözte.

193 Ha a medvének mint a vegetáció démonikus állatának a jelenlétét az aratási szokásokban sikerült bebizonyítanunk, akkor már könnyen megérthetjük a vele kapcsolatos szólás jelentésének az egykori rítushoz fűződő értelmét is. A szokásban előforduló „megfogott" és csuromvizessé öntözött medve képét - és nem a vásári medvetáncoltatók bozontos medvéjét - átvitték a gabona megázásával kapcsolatos helyzetre, és az agrárrítusoknak ez a teriomorf démona új jelentésben, a szólások szívósságával hajdani kultusz emlékét őrizve, így maradt ránk mind a mai napig. Jelen tanulmány keretében nem bocsátkozhatunk annak a kérdésnek a vizsgálatába, hogy az aratási medve a magyarság hajdani medvekultuszából maradt-e itt, vagy későbbi átvétel a környező népektől. Annyi azonban már most kétségtelen, hogy a medve lé189 Frazer J. G.: i. m. 1928. 662-663.; Wörterbuch: i. m. 149. 190 Frazer J. G.: i. m. 1928. 589. 191 Frazer J. G.: i. m. 1928. 590. 192 Ipolyi A.: Magyar Mythologia, I-II. Budapest, 1929.1. 285.; Madarassy L. : Magyar aratószokások. Ethnographia, XXXIX. 1928. 90-91.; Manga J.: i. m. 1959. 258-259. ; Bálint S.: Népünk ünnepei. Budapest, 1938. 277.; Saját gyűjtés Nyitra megyéből, 1963. 193 Szendrey Zs.-Szendrey A.: i. m. 1943., 230.