Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
nyegesen nagyobb szerepet játszott a magyar nép hiedelmében, mint az eddigi vizsgálatok azt megállapították. A hajdani medvekultusz továbbélését a magyar néphagyományban sok valószínűséggel állíthatjuk. Talán a legjobban érvényesíthető itt az a mannhardti, frazeri tétel, amely szerint az erdők, fák, hegyek egykori démonikus állatai a földművelő népek agrárrítusaiba kerültek. A magyarság démonként tisztelt medvéje a síkföldön az életet jelentő gabona fejlődését, növekedését szimbolizáló termékenység állata lett. Nyúl A magyar aratási, aratás végi szokásokban és szólásokban legáltalánosabban a nyúl fordul elő. Óbáston (Nógrád m.), amikor a gabonatáblán az aratók előtt csak egy kis rész áll learatatlanul, az aratók azt mondják: „Kihajtjuk a nyulat!", „Megfogjuk a nyulat!". Különösen, ha gyermekek vannak a közelben és már az aratók az utolsó vágáshoz érkeztek, azoknak kiáltják: „No, gyertek csak ide! Most megfogjuk a nyulat!" 1 ^ Balmazújvároson (Hajdú-Bihar m.) az aratók, ha bandában arattak és már közeledtek az aratás végéhez, s csak egészen kevés gabona állt lábon, így szólongatták egymást: „No, ki fogja meg a nyulat?", „Ki riasztja el a nyulat?" 1 * 5 Devecserben (Abaúj m.) az aratók úgy vélték, hogy a nyúl a kaszálók elől mindig előre húzódik, és végül az utolsó csomóba kerül. Mindaddig abban ül, amíg az aratók odaérnek. Ez a hiedelem egy idő után a gyermekeket ugrató tréfává vált. Az utolsó csomóhoz állítják őket, hogy figyeljék a nyulat, mely nyomban kiugrik a gabonából, és megfoghatják. Ez a hagyomány Devecserben az aratásvégi szokásokból került át más növény (lucerna, lóhere, széna) kaszálásakor a hasonló helyzetre. 196 Nyíradonyban (Hajdú-Bihar m.) az aratás befejezésekor, amikor már csak kevés gabona áll lábon, az aratók azt mondják, hogy „szorul a nyúl". A férfiak körülállják a 194 Kovács I. szíves közlése. 195 Saját gyűjtés, 1963. 196 Szendrey I. szíves közlése.
