Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
hogy medvét fogtunk. Pedig az összetolt vagy éppen a már csomóba rakott takarmány éppen úgy kelthette volna a bozontos medve képzetét, mint az összetolt ágyás. Szétszedése eső után éppen olyan munkát jelentett, mint az ágyás medvéjének megnyúlása. Meggyőzően bizonyítható tehát, hogy a medvét fog szólások nem egyszerűen a gabona, ágyás stb. megázásával állnak összefüggésben, hanem eredetükben egészen más jelentés, tartalom hordozói voltak. Megállapítható egyúttal az is, hogy a szólások mögött meghúzódó egykori szokás, rítus, hiedelem kizárólag az aratás, ill. a nyomtatás hagyományába tartozott. Az eddigiekből világosan következik az egész problémakör alapvető kérdése, hogy a fenti szólások minden kétséget kizáróan konkrét elnevezésű állata, medvéje, hogyan került az alföldi magyar parasztok gabonaföldjére, szérűjére? A kérdést különösen indokolttá teszi az, hogy az alföldi ember számára a medve ritkán látott állatok közé tartozott. Ebből következően is el kell ejtenünk azt az eddigi egyetlen és igen kézenfekvőnek látszó magyarázatot, amely szerint a medve bozontos,kócos alakjáról vették a hasonlatot az összetolt, esővel megáztatott gabonához. Úgy gondoljuk, hogy a medvetáncoltatók medvéje, vagy az itt-ott nemesi udvarokban tartott medve, már csak ritka előfordulása miatt is, nem szolgálhatott alapul egy egészen széles körben elterjedt szólásnak. Annál inkább nem képzelhető ez el, mivel - mint említettük - ez a hasonlat csak az aratási munkák időjárással összefüggő bizonyos fázisával áll kapcsolatban. Már pedig az, hogy egy ritkán látott jelenségről vett hasonlat ugyanabban a jelentésben általánossá váljék, és széles körben elterjedjék, nehezen tételezhető fel. Az aratási medve egykori szerepének és funkciójának megértéséhez a vegetáció hajdani kultusza felől kell közelítenünk. A magyar néphittel kapcsolatban a kutatás már megállapította, hogy a medve némely szokásban és néphiedelemben mint a vegetációs démon ősi alakja szerepel. 176 Úgy hiszem, ezt, a medve funkciójának a magyar 176 Szendrey Á.: Van-e a medvének valami szerepe a magyar néphitben? Ethnographia, XLIX. 1938. 438.
