Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
simára taposták. Ezt azért tették, hogy elkerüljék az aratás ideje alatt a lábfeltörést, a kaszavágást, a torzsaszúrást. Ez elterjedt szokás volt nemcsak Nádudvaron, hanem Debrecen környékén általában, így pl. Elepen, Álomzugban, Kösélyszegben. 108 Hivatkoznunk kell még itt a cséplési szokások antropomorf figurájára. Domoszlón (Heves m.) a nyomtatásra, az állattal való cséplésre leterített búza ágyás közepére egy ember alakú bábut állítottak, amelyet szalmából, illetőleg gabonából készítettek. Az antropomorf figurára való utalás Domoszlón az utolsó kévének a nevében is megnyilvánult. Ezt a kévét nagyra készítették és öregnek nevezték. Ebből a kévéből néhány szálat megtartottak és karácsonykor az asztalra tették. 109 A magyar anyag tekintetében a domoszlói példát csak összevetésül említjük, mivel Domoszló szláv településű. Az antropomorf aratási „tárgyi kellékek" között említjük meg a göcseji Jézus kévét. Maga az elnevezés antropomorf figurára utal. Plánder F. a múlt század első felében utal erre a Jézus kévével kapcsolatos göcseji szokásra. „Aratás végén közös szokás virágokkal felcifrázott kisded gabona kévét kötni, amelyet Jézus kévének neveznek, danolva haza vinni s ezt a házigazda áldomással köteles kiváltani." 110 A göcseji Valkonyán az aratás befejezésekor a Jézus kévéjét virágokkal díszítették és az egyik arató nyakába akasztva vitte az aratási menetben. Ezt a kévét a gazda áldomással váltotta ki. Más helyen a Jézus kévéjét tették a szekérre. 111 Rábagyarmaton (Vas m.) aratáskor az utolsó kévét úgy kötötték meg, hogy a kalászcsomó felét ellenkező irányba fordították. Ezt a kévét Iváncon és Viszákon Jézus kévének nevezték. 112 Madarassy L. közli, hogy Tolnában, Baranyában, a Mecsek környékén az ún. Jézus bölcsőjét fonták. Ez válogatott kalászokból hosszúkás kosárformára készült, amit rendszerint két leány vitt rúdon. A Jézus bölcsőjét az arató108 Balázs L. : i. m. 16, 22-25. 109 Bőgős I. gyűjtése, 1963. 110Plánder F.: Göcsejnek esmérete. Tudományos Gyűjtemény, 1838. VI. 20. 111 Gönczi F.: i. m. 565i 12 Moór E.: A földmíveléssel kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethnographia, XLIII. 1932. 161.
