Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

nak az eredője.

232 Szívesen szerepeltetett állatmesében,

233 mondában,

234 de előfordul dalokban, versekben is.

235 A magyar mitológiai kutatás már régen megállapította, hogy a kakas egyrészről az ördög kíséretében áll, rossz szellemet képvisel,

236 ugyanakkor a kakas szavára megszűnik minden „bű és varázs"

237 és a rossz szellem, az ördög elmenekül.

238 Göcseji néphit szerint az ördöggel cimboráló ember rendkívül nagy dolgokra képes. Az ördöggel való barátkozáshoz fekete tyúkot és fekete kakast kell tartani.

239 Ugyancsak a göcsejiek szerint minden bűnnek bizonyos állati alak felel meg, amelyben a bűnös ember bűnhődik. A parázna ember kakas alakjában bűnhődik.

240 A parázna ember kakas alakjában való bűnhődése, illetőleg a kakasnak a paráznasággal való azonosítása, valamint a miskolci kakasütés „törvényszékének" halálos ítélete és annak indoklása között az összefüggés ebben a megvilágításban most már logikusan felfedhető és érthető. A kakaskivégzés pszichikai hátteréhez kapcsolódnak azok az elképzelések is, amelyek szerint a kakas boszorkányt, ördögöt, vagyis a rossz szellemet személyesíti meg. Egy Szeged vidéki fiatalember éjszaka tizenkét óra körül ment haza. Az útkereszteződésnél nagy, vörös kakast látott. Le akarta ütni. A bot azonban elrepült a kakas lába alatt. A fiatalember rémülten futni kezdett, a kakas is utána 232 Ezek közül a közmondások közül idézzünk néhányat: Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne vakarja; Szemtelenebb vitéz, mint a kakas; Minden kakas a maga szemétdombján hatalmas. Erdélyi J.: Magyar hírmondások könyve. Pest, 1851. 214. L. még Tímár K.: Szentkakas, istenkakasa. Magyar Nyelv, XLVI. 1950. 376-377. 233 Fekete tyúk csontjának szerepe mesei fordulatban. Berze Nagy J.: Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Magyar Népköltési Gyűjtemény, IX. Budapest, 1907. 223-229. 234 Kálmány L.: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Szeged, 1893. 8. 235 Példákat 1. Pap /.; i. m. 23. kk. 236 Ipolyi A.: i. m. 246. 237 Wlislockiné Dörfler F.: i. m. 1895. 205. 238 Csefkó Gy.: A nagyharsányi hegy mondájához. Ethn., XXXVII. 1926. 146. 239 Gönczi F.: i. m. 1914. 162. 240 Gönczi F.: i. m. 1914. 176. Csak megemlítjük, hogy a vérszomjas ember gonosz farkas, a kevély ember páva alakjában bűnhődik. Gönczi F.: i. m. 1914. 176.