Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

Ezalatt a házakból vizesedénnyel jöttek ki és a vizet a dodoláxa, öntötték. Pénzt adtak a szokás résztvevőinek. Figyelemre méltó a dodola szó különböző jelentésváltozata. Az előbbi közlés szerint a szerbek nemcsak az esővarázsló egyént nevezték dodolának. Dodolának csúfolták azt a gyermeket, aki be­piszkolta, bemocskolta magát. Ha a felnőttek feltűnő, nem illő ru­hát vettek magukra, szintén dodolának nevezték. Dodolának mond­ták az olyan férjet is, akinek a felesége parancsolt. 5 A szerb esővarázslás részletes leírásával találkozunk a magyar újságok hasábjain 1870-1871-ben. A Hazánk s a Külföld c. újság megfigyelője közli, cikkének írása idején, 1870-ben, uralkodó szokás a szerb falukban, hogy szárazságkor a leányok összegyűlnek egy általuk kitűzött helyen és házról házra járva esőért könyörögnek. A leányok egymás között választással döntik el, hogy melyikőjük legyen a dodola. Akire a választás esik, meztelenre vetkőzik. Testét beborítják lombbal, fűvel, virággal úgy, hogy a levelek és a virágok mint egy ruha, elfedjék a leányt, akinek ettől a pillanattól kezdve dodola a neve. A dodola felöltöztetése, elkészítése után a leánycso­port elindul és minden házba betér. A ház előtt a következő dalocs­kát éneklik : Kérünk téged égi atyánk ! Ojdodo! ojdodo le! Ad/ nekünk egy harmat esőt Ojdodo! ojdodo le! Harmatozd be mezőinket Ojdodo! ojdodo le! umotverenija, XVIII. 641—652.; Debeljkovic D.: Obicaji srpskog naroda na Kosovu' polju. Srpski Etnografski Zbornik, VII. 1907. 304.; Nikolic V.: Iz Luznice i Nisave. Srpski Etnografski Zbornik, XVI. 1910. 156—158.; Schneeweis E.: Serbokroatische Volkskunde, I. Volksglaube und Volksbrauch. Berlin, 1961. 161—164. \PetrovicP. Z. : O Perunovu kultu kod Juznich Slovena. Glasnik Etnografskog Instituta, I. 1952. 373—380.; Filipovic M. S.: Tragovi Perunova kulta kod Juznich Slovena. Glasnik Zemeljskog Muzeja, III. 1948. 63—79. Az esővarázslás balkáni kapcsolataira utal Fitipovic M. S.; Volksglauben auf dem Balkan. Südostforschungen, XIX. 1960. 261. 5 Réső Ensel S.: Magyarországi népszokások. Pest, 1867. 92—94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom