Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Jegyzetek

ve kapitányi hivatalában Ö Felségétől kegyelmesen megerősíttetett és annak állandó folytatására a szokott kir. dekrétum ki is adattatott, mellyel egyszersmind a szabad választásnak jussa feltartatott." (Hadi IV. 170. 1791. febr. 11.) 14. A főkapitány Nánási Oláh Mihály ekkor. A nevelő 1. A magyar nyelv oktatására alkalmas német nyelvű könyv csak 1789-ben jelent meg Bécsben, amelyről Görögék lapja így adott hírt: „Itt Bécsben most jött ki Gerold úrnál a sajtó alól ezen könyv: Ungarische Grammatik, woraus der Ungar die Deutsche, und der Deutsche die Ungarische Sprache in kürze erlernen kann. Ezen munka eddig is esmeretes lehetett nevéről, mivel már ez előtt világ eleibe bocsátódott, Farkas úr neve alatt egy ilyen felülirású könyv A szótár, Beszélgetések, Levelek, szép Történetek sat. az uionnan nyomtatott könyvben is azok, amelyeket Farkas úr szedett volt öszve: hanem mindaz, valami tulajdonképpen egy nyelvtanító könyvnek a tárgya, más hazafi munkája. Németeknek vagyon kiváltképpen készítve, hogy belőle a magyar nyelvet megtanulhassák, de magyar is használhatja, a német nyelvre nézve. A könyvnek az ára 1 for. 40 xr. — Pesten lehet kapni Strohmayr és Weigand uraknál." (I. 496. 1789. nov. 13.) 2. Esterházy Miklós (1765—1833) a testőrség főkapitánya volt, majd altábornagy, s később Sopron megye főispánja. Katonai pályáját odahagyva, főként külföldi diplomáciai szolgálatot teljesített. Igen művelt ember volt, aki megvetette alapját a híres Esterházy-Képtárnak, melynek darabjai Szépművészeti Múzeumunk (1871-ben vette meg az állam)féltett kincsei. 3. Esterházy Pál (1786—1866) „elsőben a szász kir. udvarnál volt ausztriai csász. követ, több esztendőktől fogva pedig a Nagy Britanniai kir. udvarnál visel nagykövetséget", irja róla Márton (28.). 1848-ban az első felelős magyar minisztériumban külügyminiszter volt és igen hamar a Habsburg házzal való béke és kiegyezés híve lett. Volt párizsi nagykövet is. 4. Hajnal István: Görög Demeter az Esterházyaknál. ItK. 37. évf 1927 115— 118. 5. Mária Terézia I. Ferenc császár második felesége (4-1807) a császár testvérének, Karolinának volt a leánya. 6. Csokonai emlékek (összeállította és a jegyzeteket írta Vargha Balázs (Bp. 1960. 125. 7. Kazinczy Ferenc levelezése (A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából közzéteszi Váczy János) Bp. III. 1892. A Magyar Hírmondó csak 1803 június végén szűnt meg, a megyék mappáit pedig folytatta Görög. 8. Berzsenyi Dániel minden munkája Bp. 1943. 353. 9. u. o. 82—83. 10. Kazinczy Ferenc levelezése V. kötet 1893. 3. 11. Mária Ludovika; I. Ferenc harmadik feleségét, 1808-ban vette nőül. 12. Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. szám. 113. • A lapszerkesztő és újságíró 1. A magyar jakobinusok (szerk. Benda Kálmán (III. Bp. 1952. 367—368.) 2. „Szombathelyen. .. egy hajdani Római maradványt találtak. A mint t. i. az új püspöki szentegyház fundamentumát ásták volna: oly négyszegű kőtáblára akadtak, mintegy másfél ölnyire a föld alatt, melynek hossza 13, széle 9 lábnyi lehetett. Merevén (egészen) fejér és fekete, csupán egy íznyi nagyságú s négyszegű márvány darabocskákból volt a tábla kirakva. Külső karimáján belől minden szegletében egy egy kisebb négyszeg látszatott, beljebb hat rendbeli karimákkal volt kitarkázva, amelyeknek köze egy lábnyi tágasságú vala. Kellő közepén a táblának egy magányos négyszeg szemléltetett. Amint a tábla hossza ment, 6 kiálló ábrázolások látszattak. Egy