Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A Magyar Grammatika

dozott: 1786-dik esztendőnek a végén, ideküldötte volt Bécsbe, egynehány török embereivel együtt az említett magyart, kit már akkor udvarában nagy tisztjévé tett vala. — Ezek többet itt hagytak akkor Szelim részéről 20 ezer forintnál s vittek számára Travnikba (Banjalukán felül mintegy 8 magyar mérföldre fekszik Boszniában) egy igen pompás készületű hintót, egy 28 ezüst gombokkal felékesített lektikát, 7 paripát és külömbféle drága házi ékességeket s készületeket. — A Szelimnél szolgáló hazánkfia, Szolnokról való a Tisza mellől, Mészáros nevezetű. Nevét azért tettük ki, hogy ezzel is megmutathassuk eránta való háládatosságunkat, melyre azzal kötelezett bennünket, hogy itt Bécsben létekor egy igen ritka magyarul írott könyvvel ajándékozott meg, melyet ő Tekerdárból (Rodostó) hozott ki s amint bizonyította, néhai Rákótzi Ferencnek Horvát nevezetű ősz szolgájától kapta, aki azt vallotta, hogy az említett könyvet Mikes Adám (elírás Kelemen helyett), a Rákótzi társa írta volna." (I. 551—554.) Kulcsár Görögtől kapta meg a kéziratot s nevére azért nem hivatkozott, mert II. Rákóczi Ferenc életét elemző munka kiadása ártott volna a császári udvar közelében érdekeinek, a Martinovicsok eszméinek terjedése közben. A Mikes leveleinek kritikai kiadásában Hopp Lajos is ezen a véleményen van. Ö hivatkozik rá Thaly adatai alapján, hogy „Horváth István 1799. szept. 12-én halt meg Rodostóban. Minden valószínűség amellett szól, hogy a kézirat Görögtől került Kulcsárhoz. Még a II. József bukását követő engedékenyebb légkörben sem vállalkozhatott Mikes műveinek kiadására Görög Demeter, aki előkelő bécsi körökben nevelősködött s későbbi pályafutása is az udvarhoz fűződő lojális szálakról tanúskodott. Nem vállalhatta a kiadást Görög Demeter szerkesztőtársa Kerekes sem, aki a Therezianum magyar tanára volt, de a lapban egy időben az írás és szerkesztés nagyobb részét végezte."

12 Már láttuk előbb, hogy mint mecénás rézmetszőket s rajzolókat és földmérő mérnököket foglalkoztatott Görög Demeter, akiknek fizetése igen nagy összeget emésztett fel. A már említett Czetter Sámuel, Junker Keresztély, Bikfalvi Falka Sámuel és Bikfalvi Kóréh Zsigmondon kívül különös gonddal taníttatta Berkeny Jánost,

ÍA aki az eszterházi kastélyt is rézre metszette, és Magyarország vármegyéinek több térképét készítette el. Erről Görög lapjában ezt olvassuk: a lap mellékleteként Oláhországnak a Bánáttól fogva Nikápolyig nyúló részét ábrázoló térkép magyarázatában: „Ez Berkeny nevű magyar ifjúnak munkája mind a rajzolásra, mind pedig a metszésre nézve, melyet eddig minden útmutató nélkül csupán magától próbálgatott. Mi látván az ifjúnak szép tehetségeit s nagy igyekezetét: csekélységünkhöz képest 100 tallért ígértünk esztendőnként taníttatására, mely ígéretünket teljesítjük is már fél esztendőtől fogva." (II. 776. 1790. jún. 18.) A MAGYAR GRAMMATIKA Debreceni Grammatika néven ismeri a mai kutató az első rendszeres magyar nyelvtant, amelynek létrejötte szintén Görög Demeter és Kerekes