Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)
A térképész
szándékozunk annakutánna minden vármegyének mappáját is kiadni különösen. Azon érdemes hazafiaknak jóvóitokat, kik valamely vármegyének helyes ábrázolását küldéndik fel hozzánk, illendő számú nyomtatványokkal fogjuk szíves köszönetünk mellett meghálálni.« (IV. 767—768.) Márton József, aki maga is részt vett a térképek készítésében így adja elő a fontos munkálat hiteles történetét: »Az ifjú herceg Eszterhazy Pál nevelését általvevén Görög, már keveset dolgozhatott a Hírmondóban. Ennek szerkesztését egészen által vette Kerekes, úgyhogy Görög maga részéről Magyarország vármegyéinek rajzoltatásával és kimetszetésével foglalatoskodjék, míg evégre segítő társat választand. Egy magyar atlasban az ország 52 vármegyéinek, a határőrző regementek vidékeinek és a hozzátartozandó repertóriumoknak kiadása az akkori időben, midőn még csak kevés megyéknek voltak kimetszett és rajzolt jó mappái, mind a felette fáradtságos, mind a tetemes költséggel járó munka miatt kétséges kimenetelű igyekezetnek tartatott. Ahonnan boldogult gróf Festetich György, 5 az a nagylelkű magyar Maecenas, ezt merész gondolatnak szokta nevezni, de amellett Görögöt feltett szándékának végrehajtására nemcsak serkentette, hanem minden mappa kimetszetésének költségeit, melyre más pártfogó nem találkoznék, magára vállalta. Eszerént a M. Atlasnak 62 táblái közt 41 vármegyék mappái gróf Festetitsnek, mint ezen hazafiú igyekezet leghathatósabb előmozdítójának vannak ajánlva. Ezek közül hat vármegyék földképei későbben jobb rajzolatok szerént újra kimetszvén, más pártfogóknak ajánltattak. — Mely sok és hosszas munka kívántatott légyen ezen feltett szándéknak végrehajtására, megtetszik abból, hogy az első mappák 1795-ben adattak ki, s mégis az egész Atlas csak 1811-ben és így 16 esztendő lefolyta alatt mehetett tökéletességre, akkor is csak Görögnek szerencsés helyheztetése segedelmével, úgymint akinek kérésére az Udvari Haditanácstól Magyarország — Josephina Mappa név alatt esméretes 165 nagy szekcióból álló földképe reversalis mellett kiadatott avégre, hogy a vármegyék mappáinak situaciót ahol szükséges lenne aszerént igazíttathassa. Az így redukáltatott mappák rajzolatai többnyire mindenkor leküldettek a vármegyékhez, azzal a kérelemmel, hogy azok a megyebéli rendes inzsinőrök által megvizsgáltatván szükséges igazításokkal küldhessenek vissza. Arra továbbá, mely sok költségbe került a Magyar Atlas kiadása, elég legyen e kettőt említeni: 1-ször hogy gróf Festetits György minden egy-egy mappa kimetszésére 150. for. ajánlott, idővel pedig papíros pénzben ennek becse változván, azon summát mindenkor nevelte, úgy hogy amit nagylelkű Maecenásunk erre áldozott hatezer forintnál többre ment; 2-szor, hogy Görög a mappák rajzolására s reductiojára több esztendeig tanult inzsinőrt és rajzolót bizonyos fizetéssel tartott, sőt 1802-től 1804-ig három esztendeig két rajzoló inzsinőr, Winter és Agneton, dolgoztak naponként bizonyos órákon, mindenik 600 for. esztendei fizetéssel, kiknek neveiket több mappák alatt láthatni. Mennyire távol volt Görögnek nemesen gondolkodó lelke attól, hogy ő a vármegyék földképei kiadásából hasznot reméljen, eléggé megbizonyította, midőn az elkészült mappákat a Magyar Hírmondó olvasóinak kiszíneltetve egyenként megküldözte.« (Márton 22—24.)
