Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)
A térképész
1803-ra, mikor Görögöt a királyfiak nevelésével bízták meg ^mintegy negyven mappa volt részszerént kimetszve, részszerént a kimetszésre készen lerajzolva, — megnyerte, hogy annak intézete tovább is a hercegi háznál maradván a rajzolók ott dolgozhassanak. Itt a helye, hogy Magyar- és Erdély országnak Lipszky 6 által 12 sectióba kiadott nagy mappájáról említés tétessék. Ugyanis Lipszky kapitány (későbben főstrázsamester, B. Frimont huszár regementjében) 1802-ben Bécsbe jővén kérte Görögöt, hogy mivel ő Magyar- és Erdélyországnak Generalis mappáját szándékoznék kiadni, lenne ebben segítségére. — Görög készséggel általadta nemcsak a már addig kimetszetett mappákat, hanem a kimetszésre elkészült, sőt a még nem redukáltatott rajzolatokat is megengedte lemásoltatni, úgyhogy Lipszky kapitány ezáltal negyven egynehány mappáknak jutott birtokába, melyeknek egy részét ti. a rajzolatokat itten 1802 és 1803-ban pattantyúsok által olajos papírosra lemásoltatta. Méltán csudálkozott Görög midőn 1808-ban Lipszky mappáját nem egy táblában, amint ő gondolta, hanem 12 sectioban kiadatva meglátta, s hogy midőn a történetet mindennapi Jegyzetei közzé beírta, Virgiliusnak ezen szavait utána ne vesse: »Sic vos non vobis!« — Szükséges vala erről említést tenni, minthogy Görög későbbi szerencsés helyheztetésében bízván. Magyarország minden vármegyéinek mappáit felette nagy költséggel egy mértékre is, azaz egy geográfiai mértföldet egy hüvelykre (colra) szabva — redukáltatta, hogy azokat idővel kimetszesse. — A szép rajzolatok 3 esztendő alatt elkészültek, de a Lipszky mappájának megjelenése után Görög ezen szándékáról lemondott. — Az itt említett gyönyörű rajzolatok herceg Eszterhazy könyv- és képtárában vannak, s mint maradandó bizonyságai a Görög hazafiúi nemes buzgóságának s a nemzet oltárára készített áldozatainak, sőt más tekintetben is megnézést érdemelnek.- (Márton 25—26.) Magyarország térképe, a megyék térképével egy kötetben ezzel a címmel jelent meg: Magyar Atlas az az Magyar—Horvát és Tótországok vármegyéi s szabad kerületei és a határőrző katonaság vidékinek közönséges és különös táblái Bécs 1802—1811, 60 térkép és 18 levélnyi szöveg. A Magyar Hírmondó előfizetőinek küldött megyei térképek nagy közkedveltségnek örvendettek. Bizonyság erre Kazinczy levele Cserey Farkashoz 1809. június 16-án: »Tegnap Újhelyben valék, de ott vévén az ifjú gróf Török József sógorom levelét, melyben tőlem a Görög Magyarországi Atlasa vagy más jó magyarországi mappát kér, hogy ipának (a szatmári főispán) vagy a sógorának (b. Vécsey Lőrinc) számára, ki óbesternek van resolválva a szatmári insurrectioba, hazajöttem kívánsága teljesítésére. A Görög Atlasát csakugyan nem adtam, mert annak sok hasznát vehetem én és az egész újhelyi az az zempléni deputáció, abban minden vármegye minden falujával meglévén, s az Atlas az egész vármegyében csak nálam birattatván.7 Később Kazinczy előtt világossá vált, hogy Görög térképén a legnagyobb gondossága ellenére sincs minden lakóhely feltüntetve, s leginkább fájlalta, hogy lakóhelye, Széphalom nem található a mappán. Sárközy Istvánnak írta 1809. március 9-én: »Szephalom nincs a Görög mappájában, pedig ott lehetne, mert Széphalom 30 házból álló praedium, s így fekszik«
