Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Hadi és más nevezetes történetek

támad fel irányában az érdeklődés, amikor Voltaire holttestének az elhelyezéséről van szó. ,.Voltér holttestének nem engedtetett volt temetőhely Paris városában, minekokáért a Seillièresi apátúrság klastromába vitetett, most mivel az említett klastrom eladattatik, visszakívánta Paris városa Voltér tetemeit, de a romilliéresiek (kiknek vidékén fekszik az említett apátúrság) nem akarnának megválni oly nagy embernek tetemeitől, azért is a nemzet gyűlése eleibe vitték a dolgot, mely ennek eligazítását az új polgári alkotványra ügyelő deputációra bízta." (IV. 671—672. 1791. máj. 27.) Később Voltaire holttestének a Pantheonba szállításáról így emlékeznek meg: ..Voltér tetemeinek a Szent Genovéva templomába való vitele júl. 4-ikére határoztatott Parisban. E végre egy különös nemzeti szekér készíttetett, 4 régimódi érckerekekre. Egy koporsóformájú, 3 grádicsú tartón álló láda szemléltetik ezen a szekéren, amelybe helyeztetendő vala a Voltér koporsója. A láda fedelén ki van csinálva Voltér aluvó formában, mellén egy öszvetörött lant, fejéhez pedig a halhatatlanság képe, mely csillagos koronával díszesíti azt. A láda oldalán négy szomorú tekintetű s fáklyáikat visszásán tartó őrzőangyalok vágynak kiformálva. A láda fedelének 4 szegleteire 4 maskarák alkalmaztattak. — Az előszámlált képek, mind ércből készültek, s egy borostyánágakból font pántlikaformával öszve vágynak foglalva. A szekér két oldalán arany csillagokkal kivarrott égszín selyem-boríték csüng le. Négy fejér lovak választattak a szekér vonására, melyeknek térítőik nemzeti színekkel varrattak ki. — Ügy volt elrendelve, hogy a menetel alkalmatosságával egy lassú, de éppen nem szomorúságig indító, hanem eleven érzéseket gerjesztő muzsika zengjen. A szekér után fejér ruhákba öltöztetett örvendező leányok és gyermekek között vitessék a Voltér mellyképe." (V. 25. 1791. július 5.) A francia felvilágosodás másik nagy írójának, Rousseaunak emléke is eleven a lap hasábjain: „Ama nevezetes francia tudós Russzó (Rousseau) János Jakab örök emlékezetére egy oszlopot emeltetett a nemzetgyűlés ily felülírással: La Nation Françoise libre a Jean Jacques Rousseau az az A Szabad Francia Nemzet Russzó János Jakabnak. Az oszlop talpkövén ezen fontos mondás olvastatik: Vitám impendere vero — Az igazság nyomozására szánni életét. — Özvegye számára az említett tudósnak 1200 livre fog esztendőnként járni a nemzet kincstárából. — így kívánja megbizonyítani háládatosságát a nemzet gyűlése, egy oly ember eránt, kinek útmutatását sokakban követte és követi." (IV. 35. 1791. jan. 11.) Majd újból visszatérnek Rousseau holttestének ügyére: „Rousseau tetemei felől azt végezte auguszt. 27-én a francia nemzet gyűlése, hogy azok is a Voltér és Mirabó tetemei mellé vitessenek a Sz-Genovéva templomába." (V. 349. 1791. szept. 12.) Egy hónap múlva pedig ezt közlik: „Rousseau eránt azt végezte a N. gyűlése, hogy ha ezen nagy érdemű Filozófusnak tetemeit nem tétetheti is be a Sz. Genovéva templomába, miként betétette oda a Voltér testét, ugyancsak emlékeztető oszlopot fog emelni néki a nemzet a maga költségén." Majd hozzáteszi: „Nem örömest engedné ti. azokat elvitetni Ermenonville nevű jószágából Girardin Ur, ki a megholtnak barátja, jóltevője s eltemettetője volt." (V. 477. 1791. okt. 12.) Mirabeau halálát így közölték a lapban: „Mirabónak, annak a széles