Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Preszláv kövei

Kárpát-medencébe. Simeon ezután Bizánccal is leszámolt, több hadjáratban leverte és békekötésre kényszerítette az újból és újból támadó császárságot. Simeon necsak a csatatereken jeleskedett. Gazdaságilag, társadalmilag rendbeszedte országát és kulturális téren is nagyban előre vitte. Hosszú uralkodása alatt a bolgár állam megerősödött, tekintélyt vívott ki és biztosított neki, a kultúrát soha nem látott magasságra fejlesztette. Egyénisége és munkássága leginkább a mi 1. Istvánunkéhoz hasonlítható. 893-ban Preszlávot tette székvárosává. Elhatározásában az a vágy is vezette, hogy székvárosa közelebb legyen ahhoz a kolostorhoz, amelyben visszavonult apja élt. A korábbi várat továbbfejlesztette, várost épített, a város fölé emelkedő alacsony magaslaton pompás székesegyházat építtetett. Ahogy Pliszkánál a bolgártörök állam keresztyénség előtti viszonyairól kaptunk tájékoztatást a maradványokból, úgy itt, Preszlávban, a keresztyén bolgár-szláv körülményekről; ott Krum és Omurtag, itt pedig Borisz és Nagy Simeon nagyságát láthatjuk. Preszláv magja az Omurtag építtette erődítmény volt - írja Fehér Géza. Itt is volt külső és belső vár, de a külső védmű itt kőből készült. A belső vár, 15. kép. Preszláv. Szent Simeon úgynevezett aranytemplomának romjai.