Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Popovszki, Ivan: Ecsedi István és „A bolgárok földjén” c. útleírása

Török és bolgár • nyonúaiöszerszániök. Nyomtatószán, pelyvahordó, toló és gereblye. 9. kép. Rajz Ecsedi A bolgárok földjén c. könyvéből. tényt, hogy a mű szerzője olyan debreceni ember volt, aki a bolgár nép iránt legőszintébb, meleg barátságot érzett. így Ecsedi István sokat tett e munkájával a két nép közeledéséért és egymás megismertetéséért, s ezen kereszetül szerepe van abban is, hogy ma Sumen és Debrecen testvérvárosok. Vitathatatlan, hogy „A bolgárok földjén" című könyv fontos néprajztudo­mányunk számára, hogy egyike az országunkról, népünkről megjelent külföldi tudós által írt legtartalmasabb néprajzi műveknek. Erről a kérdésről azonban már Ljubomir Dukov etnográfus szólt. Ez a könyv nemcsak etnográfiai érték, hanem irodalmi alkotás is, egyike a hazánkról mindmáig megjelent legszebb útleírásnak. Ez igen fontos tényező, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a hazánkról megjelent útleírások száma több száz kötetre tehető, s több ezer külföldi szerző foglalkozott hazánk­kal az ókortól napjainkig. Csak néhány nevet említenék meg Ecsedi honfitársai közül. Már a 48-49­es magyar emigráció útjáról — Kossuth-tdX az élen - megjelent néhány útleírás jellegű napló. Különösen érdekes számunkra a „Törökországi napló", melynek szerzője Egressy Gábor, a múlt század közepének hírneves magyar színésze. Kossuth titkára. Károly László „Naplótöredék"-eiben örökítette meg benyomá­sait. Kossuth másik útitársa, Veress Sándor - aki később évekig élt bolgárok között - könyvet írt m „A magyar emigráció Keleten" címmel. De írt az emigráció bulgáriai útjáról a forradalmi kormány utolsó miniszterelnöke, Sze­mere Bertalan is („Naplóm"). Széles körökben ismert nálunk Kánitz Félix, a jelentős tudós, publicista, költő és művész neve is. Kánitz 12 év alatt többször átutazott földünkön, s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom