Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Dankó Imre: Néhány szó a plovdivi hajdú-monográfiával kapcsolatban a hajdúkutatásról

- írtuk a közelmúltban egy, a most folyó bolgár hajdú-folklór kutatásokról számot adó cikkünkben/' Az egyik ok az, hogy a balkáni hajdúmozgalmak alig csak száz éve fejeződtek be. Tehát a bolgár hajdúk tettei, nevezetesebb alakjai közül több, még „emberközelben", emlékezettel könnyen elérhető távolságban van. A másik ok ennél fontosabb. Nálunk magyaroknál, tekintve, hogy hajdúságunk a balkánitól merőben eltérő gazdasági, társadalmi és ennek megfelelően politikai fejlődésen ment át, nem is alakult ki számottevő hajdú-folklór. Nálunk a hajdú-folklórt úgy-ahogy a betyár-folklór helyettesíti. Mert nálunk a hajdúság nagy tömege a különböző kiváltságolások következtében elkülönült a jobbágyságtól, a kiváltságosok közé került. Egy kisebb része pedig - urasági, városi, megyei hajdúk - egyenesen a kizsákmányolás, elnyomás eszközeivé lett. Voltaképpen mindkétfajta hajdúság alkalmatlanná vált arra, hogy tagjai népi hősökké váljanak. A balkáni, közelebbről a bolgár hajdú-folklór nagyságára, jelentőségére, egyben a balkáni hajdúkutatásokra is jellemző, hogy a nemrégen alakult bolgár akadémiai Folklór Intézet legelső feladatának tekinti a bolgár hajdú-folklór összegyűjtését, filológiai feldolgozását és kritikai kiadását. A tervek szerint két év múlva el is készül a Radosz Ivanova vezetésével és Steiana Sztojkova, Tódor Zsivkova és Liliána Bogdanova közreműködésével készülő összefoglalás. A nagy vállalkozás minden bizonnyal nemcsak népköltészeti vonatkozásban viszi majd előre a hajdú-kérdés kutatását, hanem történelmi, társadalomtudományi téren is. A Plovdiv környéki hajdúság monográfiája jó bevezető, alkalmas hírnök ehhez a nagy munkához. 4 Dankó Imre: A bolgár hajdú-folklór kutatásról. Hajdúböszörményi Hírlap VI. (1974.) 18. sz. (szept. 7.) 6.