Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)
Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése
Hajdúböszörmény városa nyilatkozott úgy, hogy az ügy érdekében „semmi áldozattól vissza nem retten", hiszen a kerületi törvényszék megszüntetése a kerületi törvényhatóság végét is jelentené. 56 Hiába volt azonban minden ellenállás és tiltakozás, az 1875 nyarán megszüntetett hajdúböszörményi kerületi törvényszéket nem lehetett feltámasztani. A teljesen reménytelen helyzetbe került hajdúkerületi tisztikar 1876 folyamán kétségbeesett kísérlettel igyekezett megmenteni a Kerület süllyedő hajóját. Elhatározták, hogy a Hajdúkerület megmentése érdekében megszavaztatják a hajdúvárosok lakosságát, hogy így demonstrálják a törvényhatóság létjogosultságát. 0 ' A népszavazásra Hajdúnánás indítványa szolgáltatott indokot. E város ugyanis a fentebb már ismertetett, a megyerendezéssel foglalkozó határozatát pártolás végett elküldte a többi városhoz. A Hajdúkerület e kérdésben nem foglalt állást, többek között azért sem, mert Hajdúböszörmény a nánási javaslatot elutasította, s kijelentette, hogy a „Hajdúkerületi terület kibővítéséhez csakis Böszörménnyel székhelyül maradása mellett járulhat". A Hajdúkerület elrendelte, hogy e tárgyban a városokban szavazást kell tartani, s Weszprémy Gáspár irányításával ennek lebonyolítására küldöttséget is jelöltek ki. Hajdúszoboszló az eljárást azonban törvénytelennek tartotta, s a kerületi döntés ellen a belügyminisztériumhoz fellebbezett. Bár a kerületi küldöttség jelentése szerint Nánáson, Dorogon, Hadházon és Vámospércsen a küldöttség eljárása „örömmel fogadtatott", s a „kerületi törvényhatóságnak Böszörmény székhellyel való fenntartása közös óhajtás", a népszavást a belügyminisztérium tilalma miatt nem lehetett végrehajtani. A Hajdúkerület a döntést kénytelen volt elfogadni, de azt törvényellenesnek tartotta, s az országgyűléshez szándékozott fordulni. 58 Erre azonban már nem kerülhetett sor. Az 1876-ban újra fellángolt küzdelmek azonban a kérdést új elemekkel már nem gazdagították. A kormány lényegében véglegesen elhatározta a Debrecen központú új megye létrehozását. Tisza Kálmánnak már csak személyes indítékokból is pártolnia kellett Debrecen ügyét, hiszen ő volt a város egyik országgyűlési képviselője.'" Sillye Gábort, a Hajdúkerület főkapitányát és Debrecen város főispánját a minisztérium 1876. augusztus 8-án kelt leiratában mindkét tisztségétől felmentette, s az új vármegye szervező munkálataival a Bihar vármegyei famíliából származó Miskolczy Lajost bízta meg. Miskolczy Hajdú vármegye első főispánjaként 1876 augusztusában Debrecenbe is költözött/" Az új törvényhatóság az 1876/XXXIII. törvénycikk értelmében a következő alkotórészekből tevődött össze." 1 1. A volt Hajdúkerület városaiból (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúdorog, Hajdúszoboszló és Vámospércs). 2. A következő volt szabolcsi községekből: Csege, Balmazújváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen, Földes és Józsa. 56 Lo. V. B. 71 a. 14. Hbösz. közgy. jkv. 1875. ápr. 14. 57 Uo. IV. B. 754/a. 3. Hajdúker. közgy. jkv. 1876. jan. 20. A rendkívüli közgyűlésen nem jelent meg Czeglédy Lajos szoboszlói hadnagy, s hiányzását nem is igazolta. 58 Uo. 1876. ápr. 10. s több napjain. 59 Tisza Kálmán több ízben is volt a város országgyűlési képviselője, a fúzió óta azonban népszerűségéből sokat vesztett, s az 1878-as választásokon meg is bukott. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város. (Szerk. Csobán Endre, Budapest, 1940.) 78. 60 Miskolczy rövid életrajza: Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák és balközép pártok egybeolvadásáig. (1867-1874.) Bp., 1892. I köt. 86-93. 61 Sillye i. m. 1.
