Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése

3. A következő volt bihari községekből : Kaba, Mikepércs és Sámson. A megye területe 3353,22 négyzetkilométert tett ki, de ebből Debrecen ha­tára egymaga 1012,24 négyzetkilométerre rúgott, s így a tulajdonképpeni Haj­dú megye 2340,98 négyzetkilométerből állt. 1,2 A lakosság száma - az 1880-as népszámlálás szerint - 129 207 fő volt. 63 Az új vármegye alakuló közgyűlését 1876. szeptember 4-én és 5-én tar­tották. 64 Megállapították a tiszti személyzet létszámát, s így meghatározták a hivatali ügyintézés alapjait. A tisztikar és a kisegítő személyzet fizetése 35 000 forintot tett ki, s ez 7300 forinttal haladta meg a Hajdúkerület ezirányú kiadását.'" A vármegyeházának felajánlott Fehér ló szálloda kapcsán jellemző inci­dens zajlott le a Hajdúböszörmény és a Debrecen pártiak között. A közgyűlé­sen felolvasták ugyanis Simonffy Imrének, Debrecen polgármesterének az át­iratát, amelyben hivatalosan is tudatta, hogy a város Fehér ló épületét és an­nak telkét Hajdú megyének engedte át, azzal a kikötéssel, hogyha a székhely valamilyen oknál fogva elkerül a városból, az épület tulajdonjoga szálljon visz­sza Debrecenre. A hajdúböszörményi ügyvéd, Gaál Mihály erre azt indítvá­nyozta, hogy az épületet ilyen feltételek mellett el sem szabad fogadni. Indít­ványát azonban 28 szavazattal 21 ellenében elvetették.'"' Hajdú megye megalakítása részét képezte annak a kiegyezés óta tartó folyamatnak, amelynek célja volt az ország közigazgatását a megváltozott vi­szonyoknak megfelelően átalakítani. Ennek során a kormánypártnak egész sereg, rendkívül kényes kérdéssel kellett megbirkózni. A rendezés végrehaj­tását nagyon megnehezítette a kormánypárt belső gyengesége, s a szakminisz­terek koncepciótlansága és bizonytalankodása is. A bonyolult kérdéssel az egy­mást váltó kormányok sem tudtak megbirkózni. A rendezésig eltelt kilenc év alatt négy kormány volt uralmon, ebből az első (Andrássy) egymaga négy évig kormányzott. A kormányok gyengesége nagyfokú bizonytalankodással is páro­sult, s ez különösen szembetűnő volt a törvényhatóságok körüli álláspontnál. E kérdéssel először az 1870 40. törvénycikk foglalkozott. Nem beszélve arról, hogy a fenti törvénycikk Pest, Buda, Fiume és az erdélyi Királyföld kérdését függőben hagyta, a törvényhatóságok számát 135-re emelte, 22-vel növelve meg számukat. Az 1873/11. törvénycikk törvényhatósági jogokkal ruházta fel Ba­ját, Hódmezővásárhelyt és a bánsági volt határőrvidék területén fekvő Pancso­vát, Fehértemplomot és Karánsebest. Ekkor alakították meg Szörény megyét is. A törvényhatóságok száma így 141-re emelkedett. Ezek az intézkedések ellentétben állottak a kor követelményével, hiszen a tendencia - pénzügyi okok miatt is - pontosan a törvényhatóságok számá­nak csökkentésében állott. Szapáry rendezési javaslatának lényege e ténynek a felismerésében állott. Az 1876 33. törvénycikk az egész országot Fiume és a társországok nél­kül) érintette. A rendezés során a volt székek, vidékek és szabad kerületek eltörlésével 65 vármegyét alakítottak ki, s ehhez még 25 városi törvényhatóság 62 Hajdú megye leírása, i. m. 128. 63 Uo. 64 Debreczeni Ellenőr, 1876. szept. 4. és 5. 65 Uo. 66 Uo. A dolog komikus oldalához tartozik, hogy miután Gaál Mihály indítványát elve­tették, megkérdezte, hogy az épülít után jár-e a vármegyének a debreceni határban telekföld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom