Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)
Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése
A székhely kérdése körüli elkeseredett küzdelemben óvatos puhatolózásként értékelhetjük Sillye Gábor debreceni főispáni kinevezését/'" E döntésben mindenképpen a két törvényhatóság egy új vármegyévé való átalakításának előszelét kell látnunk. Sillye Gábor maga úgy vélekedett, hogy e döntés Hajdúböszörmény számára kedvezett, Debrecen vezetői természetesen másként értékelték ezt. A beiktatáskor adott díszebéden érezhető volt a feszültség a város vezetői és a főkapitány között; a köszöntések sorában a hajdúböszörményi Lengyel Imre például éltette a Hajdúkerület és Debrecen közötti per szónál uniót, mire a debreceni többség ezt reál unióként „értelmezte" és éltette tovább. A köszöntések többsége Sillye főispáni működését az új Hajdú megye hajnalaként méltatta/' 1 ' Mind Debrecen, mind pedig Hajdúböszörmény saját álláspontjának erősítésére tömegdemonstrációkat is szervezett. Ezek sorában időben első volt a Hajdúkerület hajdúböszörményi közgyűlése/" Ennek célja az volt, hogy hivatalosan is elfogadtassák a városokkal a Kerület álláspontját. Uzonyi Imre aljegyző javasolta, hogy a Hajdúböszörmény székhelyű törvényhatósághoz a hajdúvárosokon kívül tartozzék még Balmazújváros, Csege, Nádudvar, Szovát, Sámson és Kaba. Weszprémy Gáspár alkapitány indítványozta, hogy csatolják ide Polgárt is. Végül olyan értelmű határozat született, hogy a Hajdúkerület „megnyugszik" a fenti községek bekebelezésével, ha a székhely Hajdúböszörményben marad. A nagyobb nyomaték kedvéért Gaál Mihály - a Hajdúkerületnek ekkor még országgyűlési képviselője - kijelentette, „hogyha Hajdúkerület nincs, ma Magyarország sem áll fenn". A gyűlésen egyébként botrányos jelenetek játszódtak le. Mivel Hajdúszoboszlóról ismeretes volt, hogy Debrecen pártján áll, követjüket egyszerűen nem engedték felszólalni, Hajdúhadháznak pedig megtiltották, hogy ebben a kérdésben népszavazást tartson/ 8 Látványosabb megmozdulás volt a Debrecen városa által szervezett demonstráció, amelyet az érintett szabolcsi és bihari községek bevonásával szerveztek. Az 1874. szeptember 24-én tartott nagyszabású gyűlésen 32 község és Hajdúszoboszló városa képviseltette magát. Az itt javaslatba hozott új megye adatai a következők voltak.''" Lélekszám: 170 416 fő. Terület: 558 167 kat. hold. Államadó: 637 135 ft. A községek tekintélyes hányada Bihar megye területén feküdt. Csupán Hajdúszoboszló élt a gyűlésen kikötéssel, mely szerint a tervezett megyét Hajdú megyének nevezzék. A gyűlésen elfogadott és a belügyminiszterhez felterjesztett határozat mintegy összegezte az elhangzott érveket, nevezetesen : a megalakítandó megye határain belül fekvő községek egyaránt Debrecenre vannak utalva, s így minden más rendezési megoldás a fenti községek érdeke ellen történne. A megyeháza céljára Debrecen városa felajánlotta a Fehér ló vendéglőt. A gyűlésen egyetlen igazi probléma vetődött fel, s ez a Bihartól elcsatolandó terület nagysága volt. Több bihari küldött ugyanis - Miskolczi Lajos és Fráter Imre - attól félt, hogy a tervezet megvalósulása esetén Bihar megye el45 Sillye főispáni kinevezését 1875. jan. 11-én írták alá, Debrecen város közgyűlése előtt a hivatali esküt 1875. febr. 4-én tette le. HBmL. IV. B. 1403 a. 3. 46 A beiktatás és a főispáni díszebéd leírása: Debreczeni Ellenőr, 1875. febr. 4. 47 HBmL. IV. B. 754/a. 1. Hajdúker. jkv. 1874. szept. 16. 48 Debreczeni Ellenőr, 1874. szept. 17. 49 Uo. szept. 25.
