Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)
Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése
megjelenése. A mű bepillantást enged a Kerület belső viszonyaiba: 1 Megjelenését egy főkapitányi körlevél előzte meg 1862. július 18-ról keltezve. A hiányosságok oly nagyok, hogy a körlevél írója attól fél, hogy idegen tisztviselőkkel hozatják rendbe a Kerület ügyeit. A körlevél nyíltan megmondja a probléma fő okát, amely „a városi tisztviselői személyzetnek a dolgok mostani menetével meg nem egyező elrendezésében, s illetőleg kiállításában rejlik . . . mindnyájan mindent csinálnak, de saját felelősség alatt senki semmit: azért nem csoda aztán, ha az egész igazgatás pang." A patriarchális elveken nyugvó közigazgatás, amelynek működése már a feudalizmus utolsó szakaszában is akadozott, az új körülmények közt teljesen csődöt mondott. A fent említett főkapitányi körlevél a megoldásra három intézkedést helyezett kilátásba. 1. A „legnagyobb oka a bajnak, hogy a közigazgatás és törvénykezés ugyanazon testület és törvénykezés által kezeltetik; hogy a hadnagy a legterjedelmesebb városban a legnagyobb pertől kezdve a legkisebbszerű kihágásig . . . egymaga kénytelen eljárni." Ezért „a nélkül, hogy a közigazgatás és a törvénykezés tulajdonképpen elvileg külön választatnék, s a nélkül hogy a főhadnagy elnöki jogai csak legkevésbé is csonkíttatnának - két osztályban végezzék teendőiket." Tehát a főhadnagy és helyettese ossza meg egymás között a közigazgatási és bíráskodási feladatkört. Ez az intézkedés mindenképpen szerencsés döntésnek bizonyult, mert a kor tendenciája - amely a kiegyezés után végleges formában meg is valósult - ezt a megoldást hozta magával. 2. Ezzel párhuzamosan növelni kívánta az irodai segédszemélyzet létszámát, mert „irodai személyzet elegendő számban sehol sincs", s ezért „az irattár a városokon csaknem mindenütt több évekről rendezetlen és lajstromozatlan, ... a jegyzőkönyvek tisztázása nagyon hátra van, rendes iktatókönyv pedig sok helyen nem is létezik." 3. Végezetül emelni kívánta a tisztviselők fizetését. 1 ' A munkálatok előrehaladásáról értesítette a Hajdúkerületet az 1862. október 11-én kelt főkapitányi körlevél, mely megígérte, hogy a szervezés bevégezte után a szabályrendeletet hamarosan ki fogják adni. A Szabályrendelet . . . 1862. december 31-ről keltezve hamarosan meg is jelent. A bevezetőben ismét utalt arra, hogy összeállítását felsőbb rendelet tette szükségessé. A tartalmáról annyit mondott, hogy „nincs ezen munkálatban semmi új; összeállítása ez a Hajdúkerületre vonatkozó hazai törvényeknek szokásoknak és felsőbb rendeleteknek; s eltérés ezektől csak annyiban van a mennyiben az újabbi felsőbb intézkedések, és a jelenkor igényei folytán múlhatatlanul kellett tenni."' Az ügykezelés modernizálása a fenti igényeknek megfelelően a kiadások emelkedésével járt együtt, s a tendencia ennek állandó növekedése volt. Ez még jobban kidomborította a kisebb törvényhatóságok életképtelenségét. 1850 51-ben az osztrák egyenes és közvetett adók rendszerének Magyarországra történő kiterjesztése maga után vonta az összes kinevezett közegek központi ellátását. Az 1860-as októberi diploma a törvényhatóságokat jogaikba visszahelyezte, így a költségek fedezése is részben rájuk hárult. A városok pedig a közigazgatási költségekkel együtt az összes igazságszolgáltatási kiadást is ma5 Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóság részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben. Összeállítva a törvények, törvényes gyakorlat és felsőbb rendeletek alapján. (Debrecen, 1863.) A továbbiakban Szabályrendelet. 6 A körlevél szövegét a Szabályrendelet teljes terjedelmében közli a 38-43. lapokon. 7 Uo. 4.