Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)
Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése
guk voltak kénytelenek fedezni. Erre számos város nem volt képes, így 1866tól kezdve évi 500 000 forint erejéig állami segélyt kaptak. 1867 márciusától pedig nemcsak a szabad királyi városok, hanem a rendezett tanácsú városok is segélyben részesülhettek. Az 1869-es évtől kezdve a fentieken kívül a jászkun, hajdú és a XVI szepesi városok, valamint a nagykikindai kerület számára 72 000 forintot biztosítottak. 8 Az 1870-es évek közigazgatási reformjai a kiadásokat hatványozottan növelték. A helyzetet tovább súlyosbította a kiegyezés utáni időszak tartós deficites állapota. 9 Bár a túlköltekezés nagyobbik hányada nem a közigazgatásból adódott, a közigazgatási költségek leszorítása csökkenthétté az állami központi kiadásokat. Ezt a tényt a megyerendezés gondolatánál feltétlenül figyelembe kell vennünk. A Hajdúkerület helyzetét, törvényhatósági létét nagyban veszélyeztették azok a közigazgatási reformok, amelyek az 1870-es években leptek életbe. A községi önkormányzat reformja (1870 : XVIII. tc.) a Kerület kezéből kivette a szabályalkotás jogát, s azt az illető városok kezébe tette le. A Hajdúkerület jogainak ez a megcsonkítása a széthúzó erőknek kedvezett, hiszen a három darabban fekvő törvényhatóság nem alkotott gazdasági egységet, megléte a hajdúvárosok kormányzatának szilárdságán és a történelmi tradíciókon nyugodott. 1 " Horderejében jóval veszélyesebbnek bizonyult ennél a közigazgatás és bíráskodás szétválasztása, valamint a királyi járásbíróságok megszervezése. E reformok a hivatali apparátus megnövekedésével jártak együtt, s ezért a Hajdúkerület mindenekelőtt azt akarta elérni, hogy megfelelő helyiség álljon rendelkezésre ,nehogy a hely hiánya ürügyként szolgálhasson e hivatalok máshol való letelepítésére. A veszély elhárítására ezért a kerületi székházat akarták kibővíteni. Mivel a költségeket a Hajdúkerület egymagában nem tudta fedezni, ,,a főkapitány előterjesztésére, lépéseket tett. . . országos segélyt kieszközölni . . . azon esetre ha a törvénykezésnek a közigazgatástól már rebesgetett elválasztása megtörténik is: kiépítendő helyiség elegendő legyen mind a közigazgatási, mind a törvénykezési hivatalok befogadására. . ."" A Kerület kapott is a „kiépítésre 10 850 forintot és az új kerületi székház 1870-ben már át 8 Előadmány a sz. kir. városok, jászkun, hajdú és XVI szepesi városok, továbbá a nagykikindai kerület és a rendezett tanáccsal bíró mezővárosok számára, törvénykezési költségeik kárpótlása fejében 1866-1869 évig álladalmilag engedélyezett adományok mikénti fölhasználása és az említett czélra 1870 évben igénybe veendő, a törvényhozás részéről megszavazandó pénzkcllékek iránt. A belügyminiszter megbízásából hivatalos adatok alapján szerkeztette Sztojakovics Sándor belügymin. t. osztálytanácsos (Buda, 1869.) 3-13. 9 Az államháztartás mérlege ezekben az években a következőképpen alakult : Év Bevétel Kiadás (millió forintban) 1868 154 147 1869 152 165 1870 171 199 1871 179 215 1872 186 233 1873 181 251 1874 190 252 A magyar országgyűlés története. 1867-1927. (Szerk. Ballá Antal. Budapest, é. n.) 93. 10 A Hajdúkerület tisztikara ezért nem minden tendencia nélkül állította Hajdúböszörmény szabályrendeletét példaképként a többi város számára. Lásd Hajdú-Böszörmény város községi szervezete továbbá a városi tisztikar, a segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet hatásköre és hivatali utasításai. (Debrecen, 1872.) 78. 11 Hajdúmegye leírása (Szerk. Varga Geiza. Debrecen, 1882.) c. kötetben Sillye Gábor tanulmánya. A továbbiakban Sillye i. m.
