Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 26. Debrecen, 1974)
Módy György: A magyar emigránsok nyomában Sumenben
sok. A török Sumla szinte lépésről lépésre épült rá az ősi bolgár Sumenre. A hegytetőkön kiépült a központi várrendszer, a XIX. század elejétől hosszú földsáncokkal, elővédművekkel, rondellákkal megerősítve. Lőportorony, hatalmas kaszárnyák épültek. Bár a sumeni vár az 1840-es évekre stratégiai jelentőségéből sokat vesztett, de továbbra is fontos katonai körlet központja maradt, ahol a nagy kaszárnyákban tekintélyes török helyőrség állomásozott, nagyrészt gyalogság, de tüzérség is. A várban és erődítményeiben még 1849-ben közel 900 ágyú volt elhelyezve." A középkori városka kanyargós, szűk utcái által kialakított régi településszerkezetet őrző nyugati rész volt a bolgár őslakosság lakhelye, míg a törökök a vár és az erődítmények alatti, illetve körüli keleti részt lakták, a belső várost, mely eredetileg a vár külső falával volt kerítve. A XIX. századra kialakult az a városkép és -szerkezet, mely nemcsak a magyar és lengyel emigránsok ideérkezésekor volt jellemző, hanem lényegében véve a XX. századig hagyományosan meg is őrződött. Az 1820-30-as években a népesség összlélekszáma közel 40 000 volt. Ebből majdnem 20 000 volt a törökök száma, természetesen a katonai helyőrséggel együtt, mintegy 6000 bolgár és körülbelül kétszer ennyi örmény, görög és zsidó lakott a maguk külön-külön negyedeiben. A mai óvárosban az 1860-70-es évekből megmaradt jellegzetes építkezésű, fehér falú, piros és sárga cseréptetős házak zárt, virágos udvaraikkal még ma is őrzik, hogy milyen lehetett a múlt század negyvenes éveiben Sumla. ; A bolgár lakosság saját városában amolyan másodrendű állampolgárként élt, de éppen Sumen jelentős XVIII. századvégi fejlődése - mint a sumlai pasalik székhelye katonai, igazgatási központ, több fontos dunai út csomópontja - a török elnyomó politika ellenére is a bolgár népesség gazdasági, társadalmi és művelődési megerősödéséhez vezetett. A szorgalmas, munkaszerető bolgár iparosok, kereskedők és parasztok a helyi török közigazgatás hátrányos és megkülönböztető intézkedései ellenére is gazdagodtak. Anyagi, társadalmi erejük hamarosan megteremtette a művelődési élet felvirágzásának lehetőségét. Sumen már az 1840-es években a bolgár nemzeti művelődés megújhodásának egyik központja lett/' A magyar és lengyel emigráció Sumenben közvetlen érintkezésbe került a város bolgár társadalmával. Kossuth egy gazdag mohamedán hitű bolgár ke2 A sumeni vár, valamint a XVII. századtól fokozatosan kiépülő erődítményrendszer alakulására, hadtörténeti szerepére 1830-ig lásd Dzumaiiev, Georgi: Istorija na Sumenskata krepost (Prinac köm istorijata na grad Sumen) c. publikálatlan levéltári anyag és a teljes irodalom feldolgozásával készült művét. - Az emigráns emlékiratok szerzői közül a várat és Sumen katonai jelentőségét külön említi Hutter, Joseph: Von Orsova bis Kiutahia (Braunschweig, 1851) 41-42 és Lázár Kálmán: Magyar menekvők Törökföldön (Kolozsvár, 1850) 29. - A sumeni várhegyen a középkori vár feltárására - mely ókori alapokra épült - több év óta nagyszabású ásatást vezet Vera Antonoua a Sumeni Kerületi Múzeum régésze. A feltárt részek műemléki helyreállítása folyamatosan történik. 3 A sumeni városképre, a lakosság számára és etnikai megoszlására, valamint az emigránsok számára vonatkozóan lásd Veress Sándor: A magyar emigrátió a Keleten I. (Budapest, 1878) 71. - Hutter i. m. 117. - László Károly: Napló-töredékek az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetét illetőleg, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban (Budapest, 1887) 18-19. - Djankoua, Margarita V. .Ungarskata i polska emigracija prez 1849-1850. g. (Kolarovgrad, 1960) 38-39. - A Sumenbe érkezett magyar emigránsok Djankova szerint is közel kétezren voltak. - 1848. október elején készített kimutatás szerint a bolgár földre lépett magyarok között csak a katonák majdnem 3000-en voltak: 1. Hajnal i. m. 683. 4 Djankova i. m. 39. - László Károly i. m. 19.
