Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Dramatikus játékok Nádudvaron

játék, amelybe a lakodalomban részt vevők részint mint cselekvők, részint mint nézők, bekapcsolódtak. A lakodalomban a közösség legkülönbözőbb egyedei vannak jelen, akik együttesen alkotják a „közösséget", s a játékosok egy csoportja is belőlük alakul. A lakodalom menete, a hagyományos mozzanatok, cselekvések önmagukban is színjátékszerű megnyilvánulások. A játékok összefüggésben való áttekintéséhez szükségesnek tartjuk a lakodalmi éjszaka fontosabb mozzanataira való utalást, lényegében tehát annak a hagyománykörnek a tömör bemutatását, amelyben a játékok funkcionálnak. Szóljunk először röviden a táncrendről, a tánc szertartásos színjátékszerű megkezdéséről. A lakodalmi vacsora befejezése után a tánc csak a fuller (vőfény) irányításával kezdődhet meg, aki a táncra sorban állongat. Az első táncra a menyasszonyt állítja fel és átadja a vőlegénynek. Ezután nyomban egyenként a koszorúslányokat, akiket sorban a koszoruslegenyekh.cz vezet. A fuller a táncra való állítás után jelt ad a zenére. A szoba közepére áll, s verbunkba kezd. Néhányszor összeüti a sarkát, ütemesen tapsol, s a csizmája szárát ütögeti. Ez csupán pár pillanatig tart, majd a választott táncosával és az állongatottakkal - 8-10 pár - együtt táncolja a lakodalom első táncát. A fuller csak néhány lépést tesz a párjával, akit átad egy általa felszólított vendégnek, hogy azután a táncba állítást tovább folytathassa. A második tánc az ún. ismerkedő tánc. A vőfély erre is állongat. Az ismerkedő táncra először a szülőket, majd a násznagyot a násznagynéval, majd a menyasszony fiútestvéreit a vőlegény lcánytestvéreivel, ill. fordítva, végül a meghívott vendégeket állítja táncba. A vacsora utáni tánc megkezdésének ez a szigorú rendje lényegében napjainkig érvényben van. A harmadik tánc rendszerint a macskurák tánca. A vacsora után érkező maszkos alakoskodókat egy táncra beengedték, akik többnyire a tánc előtt bemutatták tréfás jelenetüket. Éjfél körül van a szakácsasszonyok tánca. A szakácsasszonyok teendőik elvégzése után bementek a szobába, s a fuller megfelelő táncosokat állongatott nekik. A következő fontos szertartásos jellegű tánc a menyasszonytánc vagy az újasszonytánc. A kontyolás után, amikor a menyasszonyi ruhából menyecskeruhába öltözve az új asszonyt bevezetik a szobába a násznép közé, eljárják a menyasszonytáncot. Az új asszony bevezetését, táncba állítását a fuller végzi. A menyasszonytánc után a vendégek asztal mellé ülnek, sült tyúkot, kalácsféléket fogyasztanak, majd a hériszelők tánca következik, amit úgyszintén a fuller állongatással kezdeményez. E tánc után a menyasszony vendégei eltávoznak, s visszamennek a menyasszony szüleinek lakodalmas házába. A lakodalmi vacsora megkezdésétől a hajnalig tartó időszakban a fontos funkciót betöltő táncokon kívül a lakodalom szertartásával szorosan össze nem függő cselekvések történnek, amelyek a jelenlevők szórakozását, mulatását segítik elő. Tréfás jelenetekre már a vacsora alatt sor kerül. A játékok, a tréfák irányítója, kezdeményezője rendszerint a vőfély, aki gyakran tényleges szereplője is egy-egy jelenetnek. A szórakoztatást, nevetést szolgáló tréfás cselekvések közül említsünk meg néhányat. Többnyire a tyúkrépítéssel kezdődik a játék. Akkor kerül rá a sor, amikor a lakodalmi vacsorakor a sült tyúkot tálalják. A szakácsasszonyok a fuller csuklójára a sült tyúk lábát spárgával odakötik úgy, hogy ne lehessen észrevenni. A vőfély elsőként a násznagynak nyújtja át a sült tyúkot, aki a tányérért nyúl, s amikor azt megfogja, a fuller a tányért elengedi, s a kezét magasba